Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
85 mében szabadalmi bíróság ily véleményadásra nem jogosult. (Szab. bír. 8865/1922. sz.) A szabadalmi bíróság értesíti a bttő járásbíróságot, hogy azon kérdésre, hogy a lefoglalt bűnjelek a szabadalomba ütköznek-e vagy sem, véleményt nem adhat, mert ennek a ténykérdésnek a megállapítása a büntető bíróság hatáskörébe tartozik. 1895: XXXVII. t.-c. 50. §. 3. bek. értei- mében ugyanis, ha leírás zavarossága, hiányossága folytán vagyis oly esetben, midőn a leírás és igénypont alapján a felek között a szabadalmi oltalom körét illetőleg vita támadt, hárul a büntető bíróság megkeresése alapján a sza badalmi bíróságra az a feladat, hogy a leírás és igénypont helyes értelmezésével az oltalmi kört körülírja s ezzel támpontot nyújtson a büntető bíróságnak ahhoz, hogy egyéb szakértői vagy bizonyíték alapján az ütközés ténykérdését megállapíthassa és abban dönthessen. (Szab. bir. 12208/1922.) A biztosítási intézkedések folytán felmerülhető netáni károk biztosítására letett összeg felmentés esetén sem utalható ki azonnal a letevőnek, hanem a felmentett terheltet fel kell hívni, hogy záros határidő alatt érvényesítse kárát, és ezt igazolja. Ennek meg nem történte esetén a biztosíték a letevőnek kiadandó, elleneseiben a kártérítés kérdésében hozandó Ítélet jogerőre emelkedéséig vissza kell tartani a letett összeget. (K. 4383/1899.) Szabadalombitorlás kihágásával terhelt G. F. és társai ügyében a budapesti kir. büntető járásbíróság és a m. kir. szabadalmi bíróság között felmerültként bejelentett hatásköri összeütközés tekintetében a hatásköri bíróság a következőkép határozott: a hatásköri bíróság az iratokat a felterjesztő bírósághoz visszaküldi. Indokok: L. G. a budapesti kir. büntető járásbíróságnál B. IV. 18747/1920. szám alatt többek között G. F. és A. M.-t, 14129/1921. szám alatt pedig Sz. E.-t feljelentette szabadalombitorlás kihágása miatt, mert nevezettek a feljelen- tőnek»Eljárás és berendezés átváltozó mozgóképek felvételére« cimü szabadalmának tárgyát engedélye nélkül, tilalma ellenére előállították, forgalomba hozták és oly módon használják, hogy törvénybe gyökerező kizárólagos jogait ezáltal tudva sértik. G. F. és Sz. E. vádlottak azzal védekeztek, hogy az általuk előállított mozgófénykép felvevő gépek a sértett