Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
V. Fejezet. Az eljárás
58 Jegyzet. Miként már említettük a közzétételnek az a célja, hogy igazolható legyen, hogy a találmány nem szabad?.! mazható. A törvény ezen célból a felszólalásra a közzététel napjától számított két hónapi határidőt engedélyez és e hosszabb határidő célja az, hogy a felszólalás kellőkép indokolható legyen. A felszólalás annyi példányban nyújtandó be, hogy úgy a szabadalmi bíróságnak, mint minden egyes bejelentőnek jusson egy példány. A bárki által benyújtható felszólalás csakis a következő állításokra alapítható, hogy 1. a találmány nem új, 2. iparilag nem értékesíthető, 3. nem találmány, 4. gyakorlatba vétele törvénnyel, rendelettel vagy a közerkölcsi- séggel ellenkezik, 5. az tudományos tantétel vagy elv, 6. emberi vagy állati élelmezésre szolgáló cikk, gyógyszer vagy oly tárgy, mely vegyi úton állíttatik elő, 7. közzétett nyomtatványok vagy egyéb sokszorosítások útján már annyira Ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt, 8. nyilvános gyakorlatba vétel vagy kiállítás útján oly ismeretessé vált, hogy szakértők általi használhatása lehetségessé vált, 9. már szabadalom tárgyát képezte, 10. a leírásban nincs úgy leírva, hogy annak alapján a szakértők a találmány tárgyát minden kiegészítés nélkül előállíthassák, illetve a leírás megtévesztő kétértelműséget tartalmaz az - eszközökre, a foganatosítás módozataira, vagy a működés sikeréhez szükséges fogásokra nézve, valamint eltitkol, vagy drágább vagy nem ugyanazon hatású szerekre vagy eszközökre hivatkozik, 11. ami új és amit a bejelentő védelem alá kíván helyezni, egy vagy több igénypontban nincs felsorolva. A sértett vagy jogutódja által benyújtott felszólalás
