Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

III. Fejezet. A szabadalmak tartalma, megszünte, megvonása és megsemmisítése

42

Ha a fentebb elősorolt esetek csak részben forognak fenn, a megsemmisítés részben, a szabadalom korlátozása útján eszközölhető.

Jegyzet.

A fenti semmiségi okok: közjogiak (21. §. 1. és 4. pont) vagy magánjogiak (21. §. 2. és 3. pont); utóbbi esetben a magánfél, — egyébként bárki kérheti a szabadalom megsemmisítését.

A szabadalom tulajdonos ugyanis közérdekellenesen használná szabadalmát, ha fenti semmiségi okok alapján szabadalma meg nem semmisíttetnék.

A bítorlási perben azon kifogás elbírálása, hogy a szabadalom semmis, nem a büntető járásbíróság, hanem a szabadalmi bíróság hatáskörébe tartozik. A büntető bíró legfeljebb az eljárást felfüggeszti a szabadalmi bíróság által hozandó határozatig.

Meg kell jegyeznünk, hogy a szabadalom megvonása vagy megszűnése után is indítható kereset a semmiség kimondása iránt.

Mihelyt a szabadalom megszűnés, megvonás ihagy megsemmisítés következtében érvényét veszítette, i a találmány köztulajdonná válik, és a fennálló törvények és szabályok keretében mindenki által szabadon használható, feltéve, hogy ugyanazon találmányra adott más szabadalom e használatnak útját nem állja.

Az érvérwét vepztçff sz^hfidalom nem lé liet többe hatályba™

Jegyzet.

Az érvénytelenítés három alakja:

1. megszűnés;