Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

Bevezetés

11

találmányok oltalmazásánál közös egyetértéssel való elintézési kötelezettséget megszüntette s min- denik államnak megadta a jogot, hogy az ily ügyeket önállóan, egymástól függetlenül szabályozhassák.

Amint így hazánk önálló törvényalkotási jogát visszanyerte, az igényeknek megfelelő szabadalmi törvény létesítésére a szükséges előmunkálatok nyomban megindultak s ezen munkálatok eredménye az 1895. évi XXXVII. t.-c. a találmányi szabadalmakról, amely 1896. évi március hó 1. napján lépett életbe.

Törvényünk az ismert szabadalmazási rendszerek u. m. tiszta bejelentési, tiszta elővizsgáiati, svájci elővigyázati. felszólalási és felszólalási rendszerrel egybekötött vizsgálati rendszer közül a felszólalási rendszer elveit fogadta el. Ezen rendszernek, amelyet Anglia honosított meg, lényege az, hogy a szabadalmi bejelentést közzéteszik és a találmányi leírást mindenkinek megtekintésre nyitvatártják, egyúttal pedig felhívást intéznek a közönséghez, hogy amennyiben bárkinek a szabadalom ellen észrevétele van, az bizonyos határidő alatt felszólalhat.

Mivel az írott törvények nem örök időkre készülnek, hanem minden törvény a megalkotásakor uralkodó jogi és közgazdasági alapokon épül fel, ezeknek az idők folyása alatti megváltozása természetszerűleg maga után vonja a törvények megváltoztatásának szükségességét is. Ezen szabály fokozottabb mértékben áll a szabadalmi törvényekre s ezért ezen törvények a leggyakoribb változásoknak vannak kitéve. Nálunk is az 1895. évi XXXVII. t.-c. életbelépte óta