Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Találmányok, szabadalmak a statisztika tükrében
. 1. 2. 3. XVII. Agyag- és üvegipar 1140 XVIII. Háztartási, mentő és kimérő készülékek, hűtők 2951 XIX. Fegyverek és robbanószerek 1329 XX. Kocsik, kovács-, nyerges-, bodnár- és kefekötőiparok 3049 XXL Vízvezetékek, fürdők, vízgépek 1469 Összesen : 59433 A megadott szabadalmak szakmai megoszlása az előző időszakhoz képest igen jelentős változást hozott. A legtöbb szabadalom a VII. szakmai csoportból került ki (az összes megadott szabadalom 20 %-a), mely a műszerek és az elektromosság területét foglalja magába. E szakmai csoportban az emelkedés 1922-ben indult el és 1940-ben ért a vizsgált időszakban a legmagasabb fokra, amikor is 972 szabadalom lett e területről megadva. Ez a szakmai változás különben a magyar műszer- és elektromosipar fejlődését is jelzi. Az előző időszak szakmai adataihoz viszonyítva az abszolút számok tekintetében - bár az összes megadott szabadalmak mennyisége csökkent — négy csoportnál emelkedtek a megadott szabadalmak. Ezek: szabatossági és fizikai műszerek, elektronika 8 980-ról 12107-re; kémiai iparok 5531-ről 6119-re; bőr- és zsiradékipar 1248-ról 1415-re; és végül a kozmetika ipar 238-ról 646-ra. IV. 1945-1969 A felszabadulás időszakában az ország, a gazdaság helyzetét a II. világháború eredményeként pusztulás jellemezte. Ebben a teljesen reménytelennek látszó helyzetben azonban az élni akarás győzedelmeskedett és így megindulhatott a romok eltakarítása, az élet, az újjáépítés, az új jövő alapjainak lerakása. Az 1945-49-es éveket az újjáépítés mellett azok a harcok jellemezték, amelyek végül is a proletárdiktatúra győzelméhez, a dolgozók államának megteremtéséhez vezettek. Ezen időszakban történelmi jelentőségű változások mentek végbe a magyar társadalom és gazdaság fejlődésében. Az eredmények mellett 1948-49 folyamán, a proletárdiktatúra győzelme idején súlyos politikai hibák törtek felszínre, melyek messzemenően befolyásolták, sőt a későbbiekben sok szempontból meghatározták a hibás gazdaságpolitikát, a gazdasági fejlődés menetét is. A kialakult ellentmondások és hibák természetesen nem árnyékolhatták be a felszabadulás utáni és ennek különösen első szakaszában végzett helyreállítási munka rendkívüli gazdasági sikereit. Rövid néhány év leforgása alatt nemcsak a háború ütötte sebeket sikerült begyógyítani, hanem a háború előtti gazdasági szintet túlszárnyalva a tőkés gazdaságot is megdönteni, s megteremteni a szocialista fejlődés feltételeit. A helyreállítás befejezése felvetette a gazdaság továbbfejlesztésének kérdését. Ennek reális alapját a kivívott proletárdikatatúra, a földosztás, az államosítások megvalósítása biztosította. Az új gazdaságpolitika kialakítására, amelynek alapvető célkitűzései - a gazdaság szocialista átalakítása és fejlesztése a tervgazdálkodás módszereivel, amelyek alapvetően 90
