Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Találmányok, szabadalmak a statisztika tükrében
III. 1920-1944 Az első világháború következményeként felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia és ezzel egyidőben a sok nemzetiségű Magyarország is. Magyarország területe 92,6 ezer km2-re csökkent, ami a háború előtti ország területének csupán 32,7 %-át tette ki, s az új határok között élő, kereken 7,6 milliós lakosság a régi lélekszám 41,6 %-a volt. Ezen jelentős méretű terület- és, lakosságváltozás nyomán Magyarország eleve új gazdasági egységgé vált. Mindez nem egyszerű mennyiségi változást jelentett, hanem egyben a gazdaság hagyományos szerkezetének módosulását is eredményezte. Az új helyzethez igazodni kellett. Ez azonban nem ment simán. Kapkodás, fejetlenség, a megfelelő gazdaságpolitika hiánya jellemezte az ellenforradalmi korszak első éveit. Az ipar megbénult, a mezőgazdaság is súlyosan visszaesett, a közellátás, a külkereskedelem válsága szinte megoldhatatlannak látszott. A béke-gazdálkodásra való áttérés minden országban nehézségeket okozott, de a győztes országok éppen nagyobb gazdasági potenciáljuk és a győztes helyzeti előnyük révén hamarabb oldották meg ezeket a problémákat. Európában Magyarországon húzódott el legjobban a gazdasági konszolidáció és csak 1924-ben fejeződött be. Az 1924. évet követő mérsékelt fellendülést, a konjunktúra éveit 1929-től 1933-ig a világgazdasági válság követte, ami hazánkban is a gazdasági élet minden területén éreztette hatását és mélyen megrendítette az amúgy is elmaradott agráripari ország gazdaságát. A tőkés gazdaság funkcionálásának biztosítása nálunk is az állam beavatkozása révén volt lehetséges. A monopóliumok érdekében történt állami beavatkozás végül is a válságból való kiláboláshoz vezetett, de a tőkés fejlődés feltételeiben és tényezőiben is változásokat tett szükségessé. A fasizmus hatalomra jutása után a náci Németország kelet és Délkelet-Európa országainak gazdasági helyzetére mind nagyobb hatást gyakorolt. Németországban 1934-től már nyílt és gyors fegyverkezés kezdődött és megindult a német gazdaság alkalmassá tétele az elkövetkező háború céljaira. Magyarország a fasiszta Németország és Olaszország élelmiszer- és nyersanyag- szállítója lett több délkelet-európai országgal együtt. 1938-tól Magyarország egyre teljesebben csatlakozik a hitleri Németországhoz és ennek jegyében megindult a gyors fegyverkezés, a háború közvetlen előkészítése. A háborús készülődés során az ipari termelés, döntően a haditermelés fejlődése igen nagy méreteket öltött. A magyar kormány belépése a fasiszta háborúba 1941-ben, a hadiipar további fejlődését vonta maga után, ugyanakkor elsorvasztotta a nem hadiipari célokat szolgáló ágazatokat. A háború befejezése, a negyedszázados ellenforradalmi rendszer bukása után egy elpusztított, a nácik és magyar cinkosaik által kirabolt ország maradt vissza. A hitleri Németország oldalán vívott rablóháború a magyar nemzeti vagyon 40 %-ának pusztulását eredményezte. Lerombolt gyárak, tönkretett ipar, közlekedés, mezőgazdaság volt az ellenforradalmi Magyarország hagyatéka. Ezen időszak statisztikai adatait az alábbiakban ismertetjük: 87
