Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az iparjogvédelem szakembereiről
A Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületében a tagok rendszeres és sokrétű szakmai társadalmi tevékenységet fejtettek ki. Folyamatosan figyelemmel kísérték a hazai és a külföldi iparjogvédelem fejlődését, véleményezték a jogszabályokat, szakmai előadásokat tartottak és vitákat rendeztek. A Testület az ügyvivői etika kérdéseiben hozott, a tagjaira kötelező elvi határozatait 1927-ben összegyűjtve közzétette. (18) Az egyik - még a Testület megalakításának évében hozott - határozat szerint a tagok „...magánfeleknek, saját ügyfeleiket kivéve, megbízás nélkül értesítéseket, ajánlatokat, árjegyzékeket, körleveleket vagy bárminéven nevezendő reklámiratokat nem küldhetnek.” Egy másik határozat szerint „iroda illetve lakhelyváltozás esetén csakis szerény kis táblák helyezhetők el, nem pedig nagy reklámcégtáblák”. Ezek a szabályok - bár a teljesség igényével nem léphettek fel - hozzájárultak az ügyvivői munka erkölcsi színvonalának emeléséhez. A fasiszta fajelméletnek az állami gyakorlatba történt átültetése a szabadalmi ügyvivők jelentős részét is súlyos sérelmeknek tette ki. A 24.200/1944. Ip. M. számú rendelet értelmében a zsidónak tekintett szabadalmi ügyvivők jogosítványát az iparügyi miniszter visszavonta. Határozata ellen jogorvoslatnak nem volt helye. E rendelet alapján huszonhat szabadalmi ügyvivő jogosítványát vonták vissza. A háborús eseményeknek több ügyvivő áldozatul esett. VI. A felszabadulást követően a legsürgősebben végrehajtandó feladat azoknak a jogszabályoknak és intézkedéseknek a hatálytalanítása volt, amelyeket a megbukott fasiszta államrendszer az alapvető emberi jogok megsértésével hozott. A Debrecenben működő Ideiglenes Nemzeti Kormány 200/1945. ME. számú rendeleté kinyilvánította a polgárok közötti teljes egyenjogúságot, a zsidókra vonatkozó hátrányos megkülönböztetést tartalmazó összes jogszabályokat hatályon kívül helyezte és alkalmazásukat megtiltotta. Az iparügyi miniszter 53.201/1/2. - 1945. számú határozatával az 1944-ben visszavont szabadalmi ügyvivői jogosítványokat érvényesnek ismerte el. A szabadalmi bírák és a szabadalmi ügyvivők igazoló eljáráson estek át. Azokat a szabadalmi bírákat, akik az ellenforradalmi rendszer főbenjáró politikai bűneinek szolgálatába szegődtek, állásukból felfüggesztették. Az Iparügyi Minisztérium bizottsága huszonhét ügyvivőt igazolt. (19) A polgári jogegyenlőség megteremtése után vette kezdetét az a fejlődési folyamat, amelynek eredményeként megalakult az Országos Találmányi Hivatal, megszületett és tömegméretűvé vált az újítómozgalom, iparjogvédelmünk szocialista jellegűvé vált, s amely folyamat szabadalmi és védjegyjogunk újrakodifikálásához vezetett. Ez a történelmi időszak — amely alatt több lépésben, néha kerülőkkel tettük meg a fejlődés útját - alapvetően megváltoztatta az iparjogvédelem művelőinek tevékenységét, annak feltételeit és szervezeti kereteit. A 25.300/1947. Ip.M. számú rendelet hatályba léptette az 1920. évi XXXV. törvénynek azt a rendelkezését, amely a műszaki szabadalmi bírói kinevezés feltételeként a műegyetemi oklevél mellett előírta a hároméves műszaki vagy (18) Ld.: SZK. XXXII. évf. 22. sz. 381. old. (19) Ld.: SZK. L. évf. 20. sz. 55 old. és 21. sz. 59. old. 72
