Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az iparjogvédelem szakembereiről
A szabadalmi ügyvivők fegyelmi ügyeiben követendő eljárásról szóló 1.089/1898. Kér. M. számú rendelet és módosító rendeletéi (9) az ügyvivők fegyelmi felelősségének, a fegyelmi vétségek elbírálásának szabályait több irányban továbbfejlesztették. Fegyelmi eljárás alapjául szolgált az olyan magatartás is, amely az ügyvivőt a foglalkozásához nélkülözhetetlen „közbecsülésre vagy bizalomra méltatlanná” teszi. Az első fokon eljáró fegyelmi bíróság továbbra is a Szabadalmi Hivatal elnökének elnökletével és két szabadalmi bíró közreműködésével tevékenykedett, de két tagját a kereskedelemügyi miniszer egy-egy évre a szabadalmi ügyvivők közül nevezte ki. Az ügy felderítésére az elnök egy szabadalmi bírót rendelt ki vizsgálóbiztosként, aki a fegyelmi bíróságnak nem volt tagja. A fegyelmi bíróság ülésén az ügyet a vizsgálóbiztos adta elő. A fegyelmi ítélet ellen - meghatározott feltételek megléte esetén - perújításnak volt helye. 1897-ben még egy mérnöki képesítéssel nem rendelkező személy is kapott ügyvivői jogosítványt, ettől az időtől kezdve azonban minden új szabadalmi ügyvivő műegyetemi oklevéllel rendelkezett. Az elhalálozást, lemondást, megvonást is figyelembe véve, 1900-ban tizenkettő, 1905- ben tizenöt, 1910-ben már huszonnyolc, 1915-ben pedig harminchárom szabadalmi ügyvivő működött, valamennyi Budapesten. A későbbi jónevű és nagyforgalmú iroda tulajdonosa, Adler Miksa 1908-ban szerezte meg a jogosítványt. A kezdet éveiben - a törvény által előirt szakszerű képviselet biztosítása érdekében - még több alkalommal fel kellett lépni a szabadalmi zugirodák ellen. (10) Az ügyvivők forgalmát illetően közvetlen adatokra nem támaszkodhatunk, bár a közzétett találmányoknál és a megadott szabadalmaknál a Szabadalmi Közlöny 1906-tól a képviselő nevét feltüntette. Becslés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy nagy általánosságban egy szabadalmi ügyvivő évente mintegy száz ügyet látott el. (11) A szabadalmi ügyvivők száma ugyan nem volt korlátozva, de a hatóságok és maguk az ügyvivők is arra törekedtek, hogy a létszám a tényleges szükségletnek megfeleljen, a foglalkozás magas megélhetési színvonalat biztosítson. (12) A Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületé 1900-ban alakult meg. A szakmai érdekképviseleti szervnek a működő szabadalmi ügyvivők többsége tagja volt. A Testület - tagjai anyagi és erkölcsi érdekeinek védelmén túl - a szabadalmi joggyakorlat kialakításában, valamint a szabadalmi, védjegyjogi és mintaoltalmi törvénytervezetek kidolgozásában is tevékeny szerepet vállalt. Kapcsolatot tartott a Testület a hasonló célú külföldi egyesületekkel. IV. Az első magyar proletárállam az iparjogvédelem intézményeinek szocialista átalakítását is feladatává tűzte. A Tanácsköztársaság e körbe eső intézkedései a szabadalmi bírák és az ügyvivők tevékenységének feltételeit egyaránt érintették. A proletárhatalomnak * 11 (9) 2.551/1901. Kér. M. számú rendelet; 3.333/1901. Kér. M. számú rendelet; 81.587/1914. Kér. M. számú rendelet. (10) Ld.: SZK. VII. évf. 17. sz. 153. old. és Vili. évf. 1. sz. mell. 1. old. (11) Ld.: Dr. Almay: im. 15. old. (12) Ld.: Dr. Almay: im. 14. old. 67
