Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Szabadalmi jogunk 75 éve
DR. BOBROVSZKY JENŐ Szabadalmi jogunk 75 éve 1. ■A-z első önálló magyar szabadalmi törvény megalkotásának és az önálló magyar szabadalmi hatóság létrehozásának 75 éves évfordulója ad alkalmat arra, hogy szabadalmi jogunk fejlődését, eddig megtett útját fő vonásaiban áttekintsük és ezen keresztül mai szocialista szabadalmi jogunk előzményeit bemutassuk. A 75 év viszonylag rövidnek tűnik, különösen ha meggondoljuk, hogy Anglia 1624- től, az Amerikai Egyesült Államok 1790-től, Franciaország pedig 1791-től kezdi „szabadalmi időszámítását” (vö. Fox, Harold: Monopolies and patents. Toronto 1947; 175th Anniversary of the US Patent System, Industrial Property 1965/286). Első önálló szabadalmi törvényünkre is érvényes azonban az a megállapítás, hogy semmi sem kezdet igazán, mindennek van előtörténete. A szabadalmi jog ókora, amikor a szabadalmakat - mint királyi kegyen alapuló privilégiumokat - ún. litterae patentes (nyílt levelek) formájában minden feltalálói tevékenység nélkül a legkülönfélébb ipari és kereskedelmi tevékenységekre (árucikkek termelésére, eladására, vásártartásra, adóbehajtásra, vámszedésre stb.) adományozták, nálunk a XVIII. sz. elejéig tartott. A „találmányi szabadalmi jog” Ausztriában és Magyarországon is csak akkor kezdődött, amikor az osztrák császárok (egyben mint magyar királyok is) szabadalmakat csak találmányokra adtak. A szabadalmazhatóság előfeltételeit, a szabadalmi jog hatályát azonban hosszú ideig nem rögzítette törvény, a szabadalmak adományozása lényegében szabad elhatározáson alapuló császári kegy volt. A szabadalmakat a találmány jelentőségéhez képest 10-30 évre, vagy időbeli korlátozás nélkül adták (vö. Dr. Bittó István: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei, Bp. 1943., Schilling Zoltán: A szabadalmi jog és a technika fejlődésének párhuzama, Szabadalmi Közlöny 1936. évi 14. száma). A következő fejlődési lépcsőt az jelentette, amikor II. Ferenc császár 1794-ben szabályzatot adott ki a találmányokkal kapcsolatban. A szabadalmi jog elvei és határozott szabályai azonban csak az 1810. és 1820. évi császári nyílt parancsban és az ezt követő 1832,1852. évi osztrák szabadalmi törvényekben kristályosodtak ki. E törvények hatálya Magyarországra is kiterjedt és bár 1843-ban kísérlet történt egy önálló magyar szabadalmi törvény tervezetének kidolgozására és előterjesztésére, (vö. dr. Beck Salamon: Egy ismeretlen magyar szabadalmi törvényjavaslat, Szabadalmi Közlöny 1937. évi 2. szám), e törekvés nem járt sikerrel és az osztrák jogszabályok továbbra is hatályban maradtak. Magyar nyelvű találmányi leírásokat is csak 1852-től fogadott el a császári udvari kancellária, ezt megelőzően a kérvényeket és a leírásokat latin nyelven kellett elkészíteni. 7
