Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve
- a Német Birodalommal a szabadalmi, mustra és védjegyoltalom tárgyában kötött 1891 évi egyezmény (amely elsőbbségi kérdésekben is rendelkezik),- az Olaszországgal 1892-ben létesült kereskedelmi és vámszerződés,- a Szerbiával 1892-ben kötött kereskedelmi szerződés (amely ugyancsak tartalmaz az elsőbbségre és az oltalomból kizárt védjegyekre vonatkozó rendelkezést),- a Romániával 1893-ban a védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában kötött egyezmény,- a Bulgáriával 1896-ban kötött kereskedelmi egyezmény és- a japánnal 1897-ben kötött kereskedelmi és hajózási szerződés. A külföldi bejelentők védjegyeit csak annak igazolása mellett lajstromozták, hogy a bejelentő a védjegyre saját hazájában oltalmat szerzett. Az oltalomhoz tehát - amint azt a védj egy elmélet hangsúlyozta - alapjogra, „ius principale”-ra volt szükség. A kereskedelemügyi miniszternek az országgyűlés elé terjesztett hivatalos jelentéséből megállapíthatóan az 1890-1898. közötti időszakban a védjegylajstromozások a lajstromoztatok honossága szerint a következőképpen alakultak : A lajstromoztató honossága 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 magyar 103 213 137 231 291 371 350 378 497 osztrák 1748 1652 2074 1717 1542 2083 2275 1996 2465 német 110 93 131 56 70 148 200 186 218 francia 136 71 56 52 47 92 84 84 71 angol 26 35 47 25 28 76 52 47 33 USA 6 6 5 3 8 16 15 12 24 svájci2 1 5 2 12 14 9 33 belga 2 2 5 5 5 14 4 4 5 holland 15 12 4 1 1 svéd 312 2 3 1 1 dán 1orosz11 1 22 olasz 114 1 73 spanyol1görög1boszniai1 5 11 egyiptomi 1 1kelet-indiai11kínai 161E statisztikai adatok - a növekvő belföldi bejelentések mellett a fokozódó külföldi érdeklődés tanúbizonyságai is. Az 1890-ben belajstromozott kínai honosságú védjegyek arra utalnak, hogy a kereskedelmi kapcsolatok részben megelőzték a diplomáciai kapcsolatokat. Kína ugyanis csak 1902-ben állított fel követséget a Monarchiában (Bécsben). Kereskedelmi és hajózási egyezményt Kínával a Monarchia 1869. szeptember 2-án kötött, amely 1917-ig maradt érvényben, amikor a Kínai Köztársaság hadat üzent a Monarchiának, és ezzel automatikusan eltörölte a kötött szerződéseket is. A Monarchia pekingi követséget 1897-ben állított fel, ezt megelőzően két főkonzul látta el az érdekképviseletet. A kereskedelmi kapcsolatok jellegét mutatja az 1869-ben Sanghajban kiállított áruk listája: 500 láda egri vagy villányi vörös bői 300 láda erős budai vörös 100 láda somlói fehér bor 44
