Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Előszó
ELŐSZÓ Hivatalunk ez évben ünnepli fennállásának 75 éves évfordulóját. Ez a 75 év történelmileg nagyon rövid idő, de ha akár a technika fejlődése, akár a történelmi események szempontjából mérlegeljük, viharos változások kora. Az 1895. évi „császári és királyi” szabadalmi törvény az a jogszabály, amelyik a Hivatal működésének jogi alapjait megteremtette s amely hivatva volt biztosítani, mindenekelőtt a monarchia uralkodó osztályának érdekeit, a műszaki újdonságok hasznosítása terén is. A magyar „Szabadalmi Bíróság” kétségkívül jól és - fejlett európai országokkal összehasonlítva is - színvonalas munkával látta el e feladatát, a monarchia idején éppúgy, mint később a Horthy rezsim évei alatt. Ez időben a Szabadalmi Bíróság elé a felek - különösen ha azok maguk a feltalálók voltak - „alázatos kérelemmel” fordultak és a tőkés állam főhatósága valóban uralkodott a hatásköréhez tartozó ügyeken és embereken. A 75 éves évforduló egy másik- és számunkra értékesebb évfordulót is magában foglal; 25 éves a szocialista Magyarország iparjogvédelmi hatósága, a korábbi Szabadalmi Bíróság jogutóda. A Magyar Népköztársaság Országos Találmányi Hivatala mindenekelőtt abban különbözik leglényegesebben jogelődjétől, hogy nem uralkodni hivatott, hanem szolgálni az alkotó embereket, a szocialista haza és társadalom ügyét. E gyökeres változást az Országos Találmányi Hivatal az elmúlt évek során sikeresen hajtotta végre. A régi iparjogvédelmi jogszabályok reformja, az újítómozgalom elvi irányítása, az abban részt vevő tömegekkel való közvetlen és mindennapi kapcsolat, a találmányok realizálása érdekében kifejtett szívós mindennapos munka és az iparjog- védelmi kultúra terjesztésében kifejtett tevékenység jól szemlélteti a Hivatal szellemének megváltozását. A Hivatal fennállásának harmadik 25 éve tehát méltón tekinthető egy olyan időszaknak, amely eredményes törekvés volt egy új szocialista típusú főhatóság megteremtésére. De ez az időszak sem telt el hibák és tévedések nélkül. Az 50-es évek látszateredményekre, nagy számszerűségekre való törekvése a Hivatalt is megfertőzte és a nagy számok szédülete bizony gyakran a lényegről vonta el a figyelmet. A gazdaság- irányítás rendszere ez időben elkerülhetetlenül az iparjogvédelem elhanyagolását eredményezte, az iparjogvédelmi ismeretek feleslegesnek tűntek, sőt gyakran az egész ipar- jogvédelmet valamiféle, a régi világból ittmaradt és felesleges rossznak tartották. Ilyen körülmények között az Országos Találmányi Hivatal nem fejlődhetett, jelentőségét nem ismerhették fel. A gazdaságirányítási rendszer reformja az Országos Találmányi Hivatal munkájában is új korszak kezdetét jelentette. Amilyen mértékben vált és válik a vállalatok érdekeivé gyártmányaik és gyártási eljárásaik műszaki fejlesztése, a tudomány és technika legújabb eredményeinek alkalmazása, úgy nőtt és növekszik tovább a jövőben az Országos Találmányi Hivatal munkájának jelentősége és fejlődik maga a Hivatal is. 5
