Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)

A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve

I.

©

4. Stab*do» Imr« omssteréu Síi-öoUháttioR, a soproni k«r. « twukamaránál I*!**. ó« májú» hó Sfy-in ó, e. 10% órakor UiajsironiortaH* orvowaerfir* ti-tr.èr* t pM% kfit<Mii«ge» iémtmèa'fmr*’. ». m. *tyr*i hunit- atórp. «««rá %in. migratu-tukcx-skák, köminTSW1»»., kÓKttraytokorakák. p<*l*ljtön*tyak*»mv«ir>wV Szi.-Agoaitm gyón tor- e**pp«k, Sît.-Agoetoo laltdacaok. kfi&oíin, k*rf*b*.li a mamahaói Itmoaád«. ra«i*-fneiité*, *«pÍófc*l»»K». rwirono#, ***** linivorótne. habarnia. hal*aini»-bajsï««. Rn*é!*ri kirliy»# «áj»ts » fogja*, cfanáataít 6*j!«ttp*<irfi. sat-foiíhárói Waliiutton« Said, ««fol !ú-keft«por $ »«rtóspor. ortna fagykruóe» tártál fair* a rnomafofáaaira atkalmamnóo » t« I kamarai aomám alatt ábrázolt Yfdj«gyM,

V 2U. Bloch Henrik likórgyáraa Ígeríwr», az égari kar. «a iparkaaUraoál lr;«'.TCría«!«» i»< t-«-u <1. ••, , órakor la-l*

i*tta Ukörtjyárt« »geri iparúit«!» ré*í*re, n ég pedig „kftszváeynzm-' jelzés« gyártmányokra s dyes árukra alkalfliazstotó * til t;i. kamarai [V témám alatt ábrázolt védtegyél ; ennek at réssé a patactkok cxitnitptmi. b) résre a dugaszok «.talapjául » tároló fémk«p*L«>k aajlójetóa) • *3»ieil. 211. lajalr. azátn. V. csoport, 12. la».

IS. at IS. 1.)

Æiîmim

I HEINRICH BLOCH

V iiiE^f, Böhmen.

A% 1890-ben kihirdetett védjegyekből. Már számos magyar cég is letétbe helyette jelzését.

A védjegytörvény főbb vonásai

Az 1890. évi védjegytörvény nemcsak azért jelentős állomása a magyar védjegyjognak, mert az az első önálló védjegyjogszabályunk, hanem azért is, mert - bizonyos kiegészítésekkel, módosításokkal - nyolcvan éven át szolgált a védjegyoltalom alapjául (1970. július 1-ig, az 1969. évi IX. törvény hatályba lépéséig). Kiegészítésre, módosításra a törvény hatályba lépését követően hamarosan sor került, éspedig az 1895. augusztus 1-én életbe lépett 1895. évi XLI. törvénycikkbe foglalt novella útján.

A törvény legfontosabb jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze:

A korábbi - pátensben foglalt - szabályozással szemben védjegyjog szerzését lehetővé teszi nemcsak iparos, hanem őstermelő és kereskedő számára is. A védjegy fogalmát a törvény az ábrás jelzésekre („jegyek, vignetták”) korlátozza, az 1895. évi módosítás azonban már lehetővé tette a pusztán szavakból álló védjegyek oltalmát is. Az erre vonatkozó hivatalos magyarázat kifejti, hogy „a szóvédjegy értéke nem áll az ábrás védjegy értéke alatt, mert a szó nyomatékosabban vésődik a vevő emlékezetébe, ott határozottabb körvonalat ölt, mint az ábrás védjegy és ennélfogva a megtévesztés veszélyét is csökkenti az esetben, ha a vevő a védjegynek valamely sikerült utánzatával találkozik.” A szóvédjegyek oltalmának biztosítását az is indokolta, hogy a Németországgal 1891. december 6-án kötött egyezmény értelmében a védjegyek „összeállítása, külső alakja miatt” az egyik szerződő országban lajstromozott védjegy oltalma a másik fél területén nem tagadható meg, vagyis a német alattvalók szóvédjegyeinek lajstromo36