Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az Országos Találmányi Hivatal jelene és jövője
lálmányi bejelentések száma évről évre növekszik és különösen gyors ütemű a külföldi bejelentések száma és aránya. A növekvő számú bejelentés növekedése mellett, amely azonban nem kizárólag mennyiségi növekedés, hanem a fejlődés következtében minőségi színvonalbeli emelkedést is tartalmaz, a megadott szabadalmak száma és aránya is a bejelentésekhez viszonyítva évről évre növekvő tendenciát mutat. Negatív értelemben kell megemlíteni azt, hogy a nagymérvű bejelentések következtében a folyamatban lévő és az egyik évről a másik évre áthúzódó bejelentések száma jelentősen emelkedik, amire jellemző, hogy az 1969. december 31-i mennyiség az 1965. december 31-i állag 110 %-a. A gazdaságirányítás új rendszerében fokozott szerephez jutott a védjegy és annak jog- intézménye is. Az Országos Találmányi Hivatal az elmúlt években rendszeres erőfeszítést tett annak érdekében, hogy a vállalatok megismerjék a védjegyek alkalmazásának előnyeit, továbbá hogy a gyakorlatban használt megkülönböztető jelzéseik jogi oltalmáról gondoskodjanak belföldön és áruexport esetében külföldön is. A védj egy-vizsgálat területén is a minőségi munka, az elmélyült vizsgálat került előtérbe. E téren is megtörténik az elővizsgálat. A védjegyek oltalomképességei és összehasonlító vizsgálata úgy a felek, mint a Nemzetközi Iroda részéről is elismerésben részesült az utóbbi időben és így annak eredménye gyakran megkíméli a bejelentőket az eredménytelen külföldi bejelentések költségeitől. A vállalatok felismerve a védjegyintézmény jelentőségét, növelték bejelentéseik számát, amit bizonyít az, hogy 1960-hoz képest az utolsó esztendőben a magyar vállalatok védjegy bejelentései több mint négyszeresére emelkedtek, de hasonló módon mutatkozik a külföldi cégek érdeklődése a magyarországi bejelentési lehetőségek iránt. Ugyanezen időszakban a külföldi bejelentések mennyisége hétszeresére emelkedett. Az iparjogvédelem más jogintézményeihez hasonlóan a mintaoltalom-gazdálkodásunk jelen szakaszában nagyobb szerephez jutott. A közelmúlt években e területen a bejelentések száma jelentősen növekedett és azok színvonala is fejlődött. Mivel az ipari mintákra vonatkozó jogszabály 1907-ből való és ma már nem tudja maradéktalanul betölteni azokat a feladatokat, amelyeket gazdasági fejlettségünk megkíván, ezért a közeljövőben az új ipari minta jogszabály elkészítését tervezzük. E jogszabály alapvető feladata lesz, hogy elősegítse az iparesztétika fejlesztését, biztosítsa a vállalatok ipari mintákkal kapcsolatos jogait, továbbá megfelelő erkölcsi és anyagi elismerést biztosítson a minta tervezőjének, az alkotó embernek. A szabadalmi dokumentáció felhasználása hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt terület volt hazánkban. Vállalataink, különböző szerveink nem ismerték fel azt, hogy a megfelelő szabadalmi tájékozódás lehetővé teszi, hogy egyrészt megismerjék a technika legújabb eredményeit, másrészt pedig azt, hogy ezen ismeretek felhasználása révén új műszaki eredmények és ezen belül a műszaki fejlesztés elősegítése is biztosított. Az Országos Találmányi Hivatal ezen jelentős mennyiségű szakirodalom felhasználása érdekében előbb „Szabadalmi Tájékoztató” című kiadványt rendszeresített és bocsátott a vállalatok rendelkezésére azért, hogy felkeltse a szabadalmi dokumentáció iránti igényeket és e kiadványon keresztül bemutassa ezen megfelelően összegyűjtött szabadalmi anyag hasznosságát. E segítségnyújtás következtében az Országos Találmányi Hivatal kiadványához hasonlóan különböző szerveink a saját területüket érintő anyagokról önálló kiadványokat 192
