Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
75 év magyar találmányai
Bánki-Csonka-féle porlasztó A petróleum- és gázmotorok táplálása a porlasztó feltalálása előtt, a tüzelőanyag elégetésével, az ún. csepegtető módszertel történt (felületi gázosítás). így működtek Daimler, Benz stb. motorjai. Bánki Donát Csonka Jánossal forradalmi újítást valósított meg, amelynek lényege, hogy a motor működéséhez szükséges tüzelőanyagot nem párologtatással, hanem porlasztással adagolták, miután a régi, párologtatásos eljárásnál nem volt biztosítva a gép egyenletes működése, a gyújtás maga pedig tökéletlen és veszélyes volt. Az „Újítás petróleummotorokon” című szabadalmi leírásban Bánkiék így fogalmazták meg a porlasztó lényegét: „Gépünknél a táplálás petróleumszivattyú nélkül történik, amennyiben az 1-1 hengertöltéshez való petróleummennyiséget a gépbe szívott levegő magával ragadja...” A porlasztó szabadalmi bejelentése 1893 február havában történt, és ez volt a világ első porlasztója (karburátor). Mind ez ideig lényeges változás a Bánki- Csonka-féle porlasztón nem történt, csupán a kompenzáló (minőségszabályozó) és üies- járati berendezéssel egészült ki. A világszerte működő sok millió autó, motorcsónak, motorkerékpár, repülőgép a Bánki-Csonka-féle porlasztó elvén létesített szerkezettel van ellátva. Bánki Donát számtalan motorújítást is hajtott végié és a motorokról szóló tudományos értekezései világvisszhangot is keltettek. A „Gázmotorok elmélete” című értekezésében Bánki elsőnek állapította meg, hogy mennél nagyobb a gázkeverék kompressziója, annál nagyobb a motor melegkihasználása. Miután ennek határt szabott az önrobbanás veszélye, hűtés céljából a petróleum és a levegő keveréken kívül, finoman elporlasztott vizet szívatott a hengerbe, amely ott elpárologva a meleg egy részét elvonta. Bánki Donát Csonka Jánossal együtt előbb alkalmazta a szelepeket a motorokon, mint maga Otto, a négyütemű motor feltalálója. Bánki nevéhez fűződik az első, 1902-ben elkészített elsőkerékhajtású autó. Motorkalapácsát a külföldi államokban is használták. Eredményesen foglalkozott a repülőgép stabilizálásának kérdésével. Mintegy félszáz tudományos tanulmánya szolgálta a technikai haladás ügyét. 1898-ban Bánki Donát a Műegyetem hidrológiai tanszékének tanáraként a vízierő kérdéseivel foglalkozott. Megszerkesztette a róla elnevezett Bánki-féle kettős-átömlésű turbinát, amelynek lényege, hogy a beömlő víz, miután a benne rejlő energiájának mintegy kétharmadát átadta, az ív alakú lapátok között befut a futódob belsejébe, s azt szabadon átszelve a lapátok között belülről kifelé halad, és a benne megmaradt energiát is hasznosítja. E forradalmian új turbina Európa-szerte kiszorította a régi, rossz hatásfokú, nehézkes vízikerekeket, és számos államban mintegy 5000 darab Bánki-turbina működött. Bánki Donát 1917-ben elkészítette a Vaskapu-vízierőmű tervét, amely 365000 lóerőt szolgáltatott volna, tehát alig 5-6 %-kal kevesebbet, mint a híres Niagara-vízierőmű. Ezzel a hatalmas erőművel kívánta Bánki Budapest és a környező országrészek áramellátását biztosítani. Csonka Jánosnak 1898-ban Bánki Donáttal megszakadt közös munkássága, és figyelme a motoros járművek felé terelődött. 1900-ban elkészítette triciklijét, amelyet a Magyar Posta levélgyűjtő járműként használt. 1905-ben épített postaautója a magyar autógyártás bölcsője. 1905. május 31-én gördült ki 2000 km-es próbaútjára az első Csonka postaautó, s e nap a hazai autógyártás születésének napja. A kocsi átlagsebessége 35 km volt. A próbaút fényesen bevált, s a Csonka-autók beállításával a Magyar Posta volt az első Európában, amely gépesítette a levél- és csomagszállítást. 156
