Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
valósító szerv vezetőjét, hogy ilyen esetben az újítóval a megvalósítási szerződést egy hónapon belül kösse meg. Fontos új intézkedés volt, hogy az újítót meg lehetett bízni a javaslatának kivitelezéséhez szükséges rajzok, tervek elkészítésével és az újító nem esett a magántervezés korlátozásáról szóló rendelkezések hatálya alá. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 29 1959. (V.10.) Korín. sz. rendeleté az újításokról és találmányokról 1. RÉSZ ÜJfTASOK Az újító részére kifizetett díjakkal kapcsolatban a rendelet kimondta, hogy az újító a díj felvételétől számított 6 hónap letelte után csak abban az esetben köteles az újítói díjat visszafizetni, ha megállapítást nyert, hogy a díj felvétele rosszhiszeműen történt. 6 hónapon belül ellenben a jóhiszeműségtől függetlenül az újítótól a díjat vissza lehetett követelni. A vállalat az újítási díj visszatérítése iránti igényét bírósági úton érvényesíthette, bírósági határozat nélkül az újítási díjat más járandóságból levonni nem lehetett. Az újítók gyakran sérelmezték, hogy javaslatuk külföldre átadása esetén díjigényt senkivel szemben nem támaszthattak. A rendelet ezt a kérdést is tisztázta amikor kimondta, hogy az újítások külföldre történő átadása esetén az újítóknak egyszeri díjazásra van igényük, amit az Országos Találmányi Hivatal elnöke az illetékes miniszterrel egyetértésben állapít meg és folyósít. A rendelet módosított a közreműködők díjazásával kapcsolatos addigi szabályozáson. Rögzítette, hogy közreműködői díjban csak azokat a dolgozókat lehet részesíteni, akik az újítás kivitelezését, megvalósítását átlagon felüli tevékenységgel segítették elő. A közreműködői díjra jogosultak személye tekintetében az újító meghallgatása után, a szakszervezet véleménye alapján, döntési joggal az egyszemélyi vezetőt ruházta fel a rendelet. Teljesen új intézkedés volt az újítók erkölcsi megbecsülése érdekében a „kiváló újító” és „kiváló feltaláló” kitüntetés bevezetése. A rendelkezés lehetővé tette, hogy a népgazdaság szempontjából nagy jelentőségű javaslat szerzőjének a miniszter az Országos Találmányi Hivatal elnökével és a szakszervezettel egyetértésben adományozza ezeket a kitüntetéseket. A kiváló újító kitüntetés adományozásának szempontjait a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal állapította meg és adta ki. A kiváló újítói és feltalálói kitüntetések adományozása első ízben 1959-ben, a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában megtartott rendezvényen történt, amelyen az állami és társadalmi szervek vezetői is részt vettek. A kitüntetés arany fokozatát 22 fő, ezüst fokozatát 24 fő, bronz fokozatát 48 fő kapta meg. A kitüntetéseket az Országos Találmányi Hivatal elnöke adta át. 140
