Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
Az újítók jogvédelme terén is lényeges változtatás történt. Ha az újító és a megvalósító szerv között a kísérleti vagy megvalósítási szerződés megkötése után vita támadt, bármelyik érdekelt a polgári bírósághoz fordulhatott. Amennyiben a szerződés megkötése előtt támadt a vita, egy közösen választott bizottság dönthette azt el. Ha ilyen bizottság létrehozásában nem tudtak megállapodni, az újító tudta, engedélye nélkül, az újítást gyakorlatba venni nem lehetett. 1957-ben az újítók 123 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, az elért népgazdasági hasznos eredmény 696 millió 933 ezer forint volt s a kifizetett újítási díjak öszsege 55 millió 418 ezer forintot tett ki. A rendelet hatályba lépése után 1958-ban került sor az Építők Rózsa Ferenc Kultur- otthonában a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal rendezésében a kiváló dolgozók és újítók II. országos tanácskozására. A konferencián 1300 küldött, kiváló dolgozók, újítók, műszaki és gazdasági vezetők jöttek össze, hogy megvitassák az újító- és feltalálói mozgalom eredményeit és az előttük álló feladatokat. A tanácskozás beszámolójában a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára megemlítette, hogy az 1957-ben kiadott újítási rendelet alapjában véve bevált, az újítómozgalom ismét fellendülőben van, ami részben annak tudható be, hogv a rendelet kidolgozásánál figyelembe vették az érdekeltek kívánságait, sok akadályt hárítottak el, ami korábban fékezte az újítómozgalom fejlődését. Kifejtette, hogy: „A mozgalom decentralizálásával arra törekedtünk, hogy közelebb vigyük az ipar, az üzemek valóságos problémáihoz és ezzel minimálisra csökkentsük a bürokratikus ügyintézést. Növeltük a helyi mozgalmi és gazdasági szervek önállóságát és felelősségét és ezzel együtt az újítóknak nagyobb védelmet nyújtottunk. Fokoztuk az anyagi ösztönzést is. Ezeknek az intézkedéseknek helyességét az élet igazolta. Fellendülőben van a kiváló újítók tevékenysége. Mégis mutatkoznak problémák az újítómozgalommal kapcsolatban. Az újítókat gyakran éri sérelem, mert helyenként nem tartják be a törvényes rendelkezéseket. A rendelettel kapcsolatban is hiányosságok mutatkoznak. A kísérleti munkában közreműködők a rendelet szerint előbb kapják meg díjukat, mint az újítók.” A tanácskozáson az Országos Találmányi Hivatal Elnöke az újítómozgalom eredményeiről, hiányosságairól beszélt. Méltatta az újítókat és említést tett arról, hogy a hároméves terv során több, mint 100 millió forint volt az újításokból származó eredmény, az első ötéves terv során pedig az újításokból származó népgazdasági eredmény meghaladta az 1 milliárd forintot. A munkások és műszaki értelmiségiek 10 esztendő alatt több, mint 2 és fél millió újítást nyújtottak be s az újítók száma több százezerre tehető. Hangsúlyozta, hogy az újítómozgalom kezdete óta az újításokból származó népgazdasági eredmény mintegy 7 és fél milliárd forint, Magyarországon nemigen van olyan gyár, gép, berendezés, amely közvetlenül vagy közvetve ne tartalmazná az újítók munkájának eredményeit. Ez kézzelfogható bizonyítéka a magyar munkásosztály, műszaki értelmiség magasfokú tudásának, szorgalmának és politikai érettségének. Leszögezte, hogy az újítómozgalomban hibák is jelentkeztek. A javaslatok főleg a termelés mennyiségének növelésére irányultak. A mutatós, de látszateredmények elérésére való törekvés az újítómozgalomban is fellelhető volt. Az ellenforradalom, amely célul tűzte ki a kapitalizmus visszaállítását, nem tűrhette az újítómozgalom létezését sem. Feleslegesnek és károsnak nevezték, a hibákat felnagyították, a mozgalmat meg akarták szüntetni. Az ellenforradalom nem vitásan nagy károkat okozott az újítómozgalomnak és annak időszakos visszaesését jelentette. 135
