Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolataink fejlődése
vege az oltalom megtagadásának feltételeit nem határozta meg. A nemzetközi bejelentéssel szerzett oltalom húsz évig tart és ismételten megújítható. Az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására kötött Madridi Megállapodásban a szerződő államok arra vállaltak kötelezettséget, hogy minden olyan hamis származási jelzéssel ellátott árut lefoglalnak, beviteli tilalom alá helyeznek vagy egyéb intézkedés alá vonnak, amely származási helyként a szerződő államok egyikének területét, illetőleg ezen államok területén fekvő helyet tüntet fel. Az átmenőforgalomban az intézkedéseket a megállapodás nem tette kötelezővé. A nemzetközi iroda költségeinek fedezése tárgyában kötött Madridi Megállapodás szövegét később a főegyezménybe olvasztották. A Párizsi Uniós Egyezmény irodáját, valamint az irodalmi és művészeti művek oltalmára 1886-ban létesített Berni Uniós Egyezmény irodáját 1893-ban egyesítették. Azóta a két unió és a mellékegyezmények adminisztratív feladatainak ellátása a szellemi tulajdon oltalmára létesült Egyesült Nemzetközi Irodák (Bureaux Internationaux Réunis pour la protection de la propriété intellectuelle; BIRPI) feladatát képezi. Az egyesült iroda 1893. január 1-én kezdte meg működését és „La Propriété industrielle” címmel jelenteti meg havi iparjogvédelmi tárgyú folyóiratát. 1896 októberében a magyar, az osztrák és a német szabadalmi hivatalok képviselői Berlinben értekezletet tartottak, amelyen megvitatták az unióba való belépés kérdéseit. Mindhárom fél egyetértett a csatlakozás szükségességében, de a2t csak az egyezmény továbbfejlesztése után tartották időszerűnek. Az uniós államoknak a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére, további államok csatlakozásának előmozdítására irányuló törekvése újabb revíziós konferencia összehívásához vezetett. A Brüsszelben megrendezett konferencia 1897-ben kezdte meg munkáját és azon tizenöt tagállam mellett hét még nem csatlakozott állam - köztük Magyar- ország, Ausztria és Németország - képviseltette magát. A kongresszus határozatai még további, diplomáciai úton folytatott tárgyalásokat igényeltek, ezért a jegyzőkönyvek aláírására csak 1900. december 14-én kerülhetett sor. A brüsszeli felülvizsgálat a Párizsi Uniós Egyezmény, valamint a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás szövegét érintette. A Párizsi Uniós Egyezmény Brüsszelben elfogadott szövege az elsőbbségi határidőt a szabadalmi bejelentéseknél tizenkét hónapra, a védjegy- és az ipari minta bejelentéseknél négy hónapra emelte fel. A felülvizsgálat a találmány gyakorlatbavételére előírt kényszert enyhítette. A gyakorlatbavétel elmulasztása miatt a szabadalmi oltalom megszüntetését ugyanis csak a szabadalmi bejelentés napjától számított három év eltelte után engedte meg, ezen a határidőn túl is csak akkor, ha a szabadalmas mulasztását nem mentette ki. Fontos lépést jelentett az a kiegészítés, amely a tisztességtelen verseny elleni védekezést az egyezmény hatálya alá vonta. A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló megállapodás brüsszeli revíziója a nemzetközi irodánál lajstromozott védjegyek oltalmának megtagadását korlátozta a tagállamok számára. Csak a jó erkölcsbe és a közrendbe ütköző jelzések nemzeti oltalmának visszautasítását tette lehetővé. Az uniók tökéletesítésének előkészítése nem korlátozódott a revíziós konferenciák munkájára. Rendszeresen tartottak nemzetközi iparjogvédelmi kongresszusokat. A Berlinben 1904-ben megrendezett kongresszust már több hasonló összejövetel előzte meg. Ezeken Magyarország képviselői is részt vettek. A berlini kongresszuson például az 102
