Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

Előszó

XI

fektetni a közgazdasági élet ama fontosabb tényezőinek bevonására, melyektől az ipari fejlődés sok tekintetben függ. A pénzügy, a biztositás, a közlekedés és a kereskedelem kiválóbb úttörőinek bemutatása tehát nemcsak kiegészítő részét képezheti e műnek, hanem bizonyos hasznos és magasabb czélzattal is bir. E magasabb szempontból osztottuk be végül az ipar szellemi munkásainak fejezetét, hogy már a fiatal iparos-nemzedék hozzászokjék méltányoló elismeréssel viseltetni azok iránt, a kik egész életük javát és tevékenységüket az ipar ügyének szentelték, a kiknek működéséhez e téren az eredmények hosszú lánczolata fűződik De éppen e rovatban sok jeles férfiú működését kellett még figyelmen kivül hagyni, kik fiatalságuknál fogva csak később tarthatnak számot e gyűjteménybe való fölvételre. Ezek közé tartozik a hazai kereskedelmi s iparkamaráknak több kiváló titkárja.

Az ipari fejlődésnek hazánkban régóta hatalmas központját képezte az erdélyi részeknek a németajkú iparosok által lakott vidéke. Méltányos tekintettel voltam erre, midőn Brassó és környéke kiválóbb úttörőit e gyűjteménybe fölvettem. Köszönetét kell e helyen Dück József ismert brassai iparosnak kifejeznem, ki e tekintetben szives volt engem önzetlen készséggel támogatni. Sajnálom, hogy a Kagy-Szebenbe ugyan e tárgyban intézett fölkérésem még válaszra sem érdem esittetett.

Ha az élet- és jellemrajzok hatásosságára is súlyt fektetünk, lehetetlen volt figyelemmel nem lenni arra, hogy az egyhangú, sablonszerű életrajzok unalmasak, tehát czéljukat nem közelítik meg és a mű hatását is gyöngítik. Különös figyelmet fordítottam tehát arra, hogy a szövegbe meglehetős változatosságot hozzak. Ezért egyes bevezetésekbe és befejezésekbe átalános instruktiv részleteket kellett beszőni; egyes életrajzok lehető egyszerűek, másokban az érdekeseid) epizódokra van súly fektetve; egyesekben a jellemfestés domboro-