Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
II. csoport - Vas-, fém- és gépipar
Vidats István sem nagy vagyont, sem hírnevet nem örökölt : de természettől nyert éles felfogású, találékony, fil r g e eszét vas szorgalommal, fáradhatlan iparkodással és folytonos tanulással tudta sikeresen párosítani. — Örökké fürkésző, nyugtalan tudvágyának jeleit Vidats már gyermek korában adta : ezen sajátsága nélkül aligha válhatott volna oly hírneves emberré a maga nemében, aminőnek, kivált hazánk gazda-közönsége ismeri. Példája ösztönzésül szolgálhat sok derék, a természet által szép tehetségekkel, munkakedvvel megáldott magyar ifjúnak : kiknek tetterejét, buzgalmát sokszor meglankasztja a jövőjük feletti elcsüggedés. mert nem látják azt tetemes tőke. jelentékeny vagyon által biztosítva. Vidats István 1802-ben született Kalocsán. Atyja ottani szabómester volt; tűz, víz, devalváczio, s a franczia háború által sokszorosan károsított meglehetős szegény állapotban. Itt történt Istvánnal, hogy nagyobb testvéreivel együtt baltával kellett a lenföldön rögöket zúznia, mely nehéz munkája közben, midőn azt hallá egy ami menőtől, hogy : jaj be rósz ekéje volt annak a parasztnak, a ki ezt a csúnya szántást tette, ő azzal felelt, hogy majd jobbat csinál 0, ha nagy lesz. Ki hitte volna akkor, hogy a mit a gyermek mintegy öntudatlanul mondott, később csakugyan be fog teljesedni ! Utóbb Szegedre adta őt atyja lakatosmesterséget tanulni, a hol szorgalmasan látogatta az iparos tanulók vasárnapi iskoláját is. Volt ez iskolának egy igen derék rajztanára, a kegyesrend tagja. Illés, a ki gondosan kiszemelte a tehetségesebb és szorgalmasabb fiukat, s ügyességükhöz képest mindenféle gép- és tetőmintákat, és sokféle más eszközt készíttetett velők ama kézi múzeum számára, melyet tanítás közben használt. E kitüntetésben Vidats is részesült^ Öt évre terjedő vándorlási idejének nagyobb részét Pécsben töltötte, hol akkor még csak égy gazdasági és két más gépész volt. Itt is szorgalmasan látogatta az iparosok számára vasárnaponkint tartott reáliskolai előadásokat. Visszakerülvén hazájába, B.-Komlóson telepedett le. s csakhamar hírre kapott leginkább azáltal, hogy a legkiilönnemübb munkákat, a melyekkel megbízták, a várakozáson túl pontosan készítette el: igy például a vidéken több községnek, mint Lovrinnak jó toronyórát is csinált. Mint olyan ember, a ki gyermekkorától fogva szeretett okulni, 1830-ban megszerezte magának gróf Széchenyi István hires munkáját.
