Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
II. csoport - Vas-, fém- és gépipar
40 dolgoznak s szilárd alapon épitenek tovább-tovább : kiszélesítve az alapot, megizmosítva a rajta nyugvó vállalatot, mely ezreknek ad kenyeret, a mely eddig hazánk iparának történetében a legkimagaslóbb helyet foglalja el s igy erkölcsi szempontból s általános értelemben az egész országra nézve kiváló fontossággal bir. Ganz Ábrahám üzletét nagyon kicsiben, igen szerényen kezdte. 1815. november hó 24-én Embachban, Zürich mellett született, hol apja. Ganz Ulrik, szegény falusi tanitó volt. A tanitó meg lévén áldva gyermekekkel, a kis Ábrahámot mesterségre adta, hogy csakhamar maga gondoskodhassék betevő falatjáról. Tizenöt éves korában került egy vasöntó- és gépgyárba, hol szorgalommal, folytonos tanulással töltötte el tanonczéveit. Előszeretettel gyakorolta mesterségét s felszabadulása után a Svájcz és Olaszország töhb jeles gyárában mint segéd tökéletesitette magát, minden törekvését odairányozván, hogy szakmájának minden fogását és “a technika minden változatait lehetőleg elsajátítsa. Magyarországba 1842-ben. épp abban az időben került, mikor hazánkban az iparfejlesztés legelső mozgalmait élesztette Kossuth és Batthyányi. Pesten a gróf Széchenyi István által alapított József-műmalom, vagyis a mai Hengermalom öntödéjében mint öntőmester nyert alkalmazást s már két évi munkássága után józansága és takarékossága által csinos kis összeget takarított meg. mely- lyel 1844-ben Budán egy kis házikót vásárolt s ebben szerény öntő- műhelyt rendezett be. Még öntőmester korában munka közben elveszté jobb szemét, a mi azonban nem keserítette el s nem lohasztotta le munkakedvét sem. így lett a szerény budai öntőműhely a mai nagy- terjedelmü Ganz-gyárnak alapja. Pedig a régi kis műhelyben is csak lassan, de biztosan haladt előre a munka. A fuvóerőt eleinte emberi erő, később járgány pótolta s csak évek múlva állított föl Ganz gőzgépet. Gyárának nagyobb lendületet az 1848-iki forradalom adott, mely alkalommal Ganz az akkori magyar kormánytól ágyúgolyók öntésére kapott megrendeléseket. E miatt 1849-ben haditörvényszék elé állíttatott, de némi zaklatás után fölmentetett. Az öntés körül szerzett nagy gyakorlati ismereteinél és tapasztalatainál fogva Ganz csakhamar képes lett jelentékenyebb munkákat elvállalni s ő készítette többek között a lánczhid öntött vastartóit s a szegedi vasúti,híd öntött vasoszlopait. És bár ez időtől fogva a gyár fokozatosan fejlődött, mégis sok nehézséggel kellett megküzdenie. Magyarországban akkor az ipar még a fejlődés első stádiumában
