Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
299 Miután már az előző évben Romániában és az aldunai kikötőkben a Fekete tengerig és Odesszáig tette a forgalmi és közgazdasági viszonyokat tanulmánya tárgyává, a szervezés érdekében 1882-ben több havi tanulmányi utat tett Németországba, Svájczba, Belgiumba. Angliába, Dániába, Svéd- és Norvégországba. Finnlandba és Oroszországba, egész Nischni-Novgorodig. (Az ily gyakori külföldi utazásai alkalmával nyelvismeretei nagy segitségeül vannak. Beszéli ugyanis a németen kivül a franczia, angol és olasz nyelveket is.) Az általa mintaszerűen szervezett technikai ipar intézet azóta megnyílt és az iparosok gyakorlati képzésére nagy befelyást van hivatva gyakorolni. Meg kell még emlékeznünk Ráth Károlynak parlamentáris működéséről. Már 1872-ben lett Kol ozsvárott felléptetve; de a nagy lelkesedéssel megejtett választás gróf Péchy Manó. akkori királyi biztossal szemben győzelemre nem vezethetett, bár a szavazatkülönbség nagyon jelentéktelen volt. 1875-ben heves küzdelem után megválasztatott Pápa városa országos képviselőjévé. 1878-ban roppant többséggel újból megválasztatott a pápai mérsékelt ellenzéki párt által; de 1881-ben kimaradt a parlamentből, melynek egyik tevékenyebb tagja és elismert szakférfi a volt. Beszédeit átgondoltság. komoly tanulmány, a hangzatos frázisok szorgos kerülése jellemezte. Tagja lévén a közlekedési bizottságnak, a közgazdasági. pénzügyi, ipar- és kereskedelmi kérdések mellett a közle k e d é s i ügyek, különösen pedig a t a r i f f a-k é r d é s e k képezték beszédeinek tárgyát, melyek a legtartalmasabbak közt foglaltak méltó helyet, különösen pedig az adatok gazdasága tekintetében még későbbi időkben is becses adatforrásul szolgálhatnak. Még 1876-ban az ő indítványára emelte a képviselőház határozattá, hogy az állami szükségletek a hazai ipar által f e d e z e n d ő k. Az ő indítványára tör ültettek el a luxus-adók legkinzóbb nemei. pl. a tekeasztal-adó. A közlekedésügyi bizottságban az ő indítványára elejtetett a közmunka szabályozására vonatkozó törvényjavaslatba felvett állami utvám. mint uj adó. Ellenben jelentékeny részt vett az iparügyi budget fokozatos felemelésében, mely má már a 100,000 forintot jóval meghaladja. Az ő szorgalmazása folytán terjesztetett be annak idején a novelláris törvény, mely az önsegélyző hitelszövetkezetek adómentességét biztosítja.
