Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
295 mint másfél évtized óta szívós kitartással majdnem kizárólag a hazai ipar érdekében érvényesíti. Az ipar szellemi munkásai között neki az első sorban jutott hely s e téren való működéséhez a sikerek egész sorozata fűződik. Ráth Károly 1838. julius 6-án született Szegeden s gondos nevelésben részesült. Tanulmányait a külföld jeles tanintézeteiben végezte s széleskörű tudományos műveltségének és nyelvbeli ismereteinek az ipari köztevékenység terén való szereplése alkalmával nagy hasznát vette. A hatvanas évek végén mint gyáros tűnt föl először az iparos körökben. Egy jelentéktelennek látszó iparágat honosítván meg. azt csakhamar nem csupán mint gyáripart, hanem egyszersmind mint népipart is a fejlődésnek oly fokára emelte, hogy mint első he 1 yen álló hazai ipartelep volt elismerve és a külföldi kiállításokon szerzett kitüntetések mellett Ráth Károly az ipar- fejlesztés körüli érdemeiért már 1867-ben 0 Felsége által a koronás arany érdemkereszttel lett feldíszítve. Hírlapi szak-czikkei. felolvasásai már ekkor figyelmet keltettek, és belépve az országos magyar iparegyesület tagjai közé, csakhamar az egyesület igazgatósági tagjává választatott, mely testületben később az iparegyesület széleskörű működésére mind a mai napig jelentékeny befolyást gyakorolt. Az 1872-iki ipártörvény megalkotása után megindult iparos mozgalmak kezdetén csakhamar az ő tudományos készültséggel párosult kezdeményezési erélyére irányult az iparos körök figyelme, úgy. hogy az 1872-iki 1-ső iparos kongresszus előkészítő bizottságának elnökévé választatott; magán a zajos nagygyűlésen pedig mint másodelnök oly erélyesen és egyszersmind oly higgadt tapintattal tudta a felizgatott kedélyeket lecsillapítani, hogy ez időtől fogva az iparosság osztatlan bizalma számára első vezérszerepet jelölt ki. és megválasztották az ország összes ipartársulatait felölelni hivatott országos iparos szövetség központi elnökévé. Ugyanazon év tavaszán választotta meg az országos iparegye- s ü 1 e t közgyűlése — a miniszterré kinevezett grófZich y József helyébe — az egyesület alelnökévé. A gyakorlati kezdeményezések hosszú sorának az ekkor elfoglalt vezénylő bizalmi állások képezik kiinduló pontját. Az iparosok társulati szervezkedése, a hitelügy fejlesztése, az állami szükségletek