Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
291 lenül szaporodott a tábor, mely öt törekvéseiben és terveiben, munkásságában és ezéljaiban támogatta és midőn — egyelőre csak a szüntelen szép beszédek, később a tettek által — a közvélemény egyszerre meg volt nyerve a hazai iparpártolás ügyének : akkor az ország intéző köreiben is nagyobb figyelmet forditottak az iparügy télé s mintha évek. sót évtizedek mulasztásait akarták volna pótolni, egyszerre keltették életre a mai nap már érvényben és működésben levő ujabbkori ipari intézményeket és alkotásokat. És ha az igazságos történetiró a magyar ipar életében beállott e kedvező fordulatot nem is fogja kizárólag Zichy Jenő érdeme gyanánt felróni, azt sem fogja elhallgathatni, hogy annak előidézésében Zichynek nagy, sőt bizonyára a legnagyobb érdeme volt . . . Gróf Zichy Jenő 1837-ben született. Fia gróf Zichy Edmundnak és Üdescalchy Paulina herczegnőnek. Tanulmányait Németországban végezte s alig került vissza hazájába. — 24 éves korában — már országgyűlési képviselővé választatott: az élesdi választó-kerületet képviselte egész 1872-ig. de ezután belefáradva a politika élet meddő harezaiba. visszavonult a politikai pályától. Közben az ügyvédi vizsgát is letette. ' Külföldön hosszabb ideig tartózkodott s az időt főleg nemzetgazdasági tanulmányainak gyarapítására fordította. Angliában a csatornázás és vizépitészet rendszerét tanulmányozta, hogy ezeknek hazánkban hasznát vegye. Igyekezett is e tanulmányait érvényesíteni. 1868-ban a magyar alföld csatornázási terveit bőven fejtegette „a duna-tiszai vagyis a Pest, Szeged. Szabadka és Kula közötti csatorna- czimü röpiratában. E terve kivitelére nagy áldozatokat hozott, s bár a képviselő-testület megszavazta a költségeket, az magántekintetek miatt megbukott, nem kis hátrányára az árvizek által gyakran sújtott alföldi városoknak. Szeged őt e tervéért díszpolgárrá választotta. Zichy kezdeményezte a székesfehérvári Vörös- marty-szobor felállítását s az ottani állandó színház eszméje is nagyrészt neki köszönhette megvalósítását. Az 1876-ban Budapesten rendezettt mütörténelmi és régiségi kiállítás létrejöttén buzgón fáradozott és annak rendezése körül is nagy szolgálatokat tett. A fehérvári kiállítás eszméjét Ő pendítette meg, ő készítette annak terveit, szabályzatait és a rendezésre vonatkozó javaslatokat; ő hívta meg a gazda-kongresszust és előmozdítója volt az ugynevzett nagyobb agrárius mozgalomnak. Az iparosok által tartott szakgyülések után a ,hazai ipar fejlesztése“ czimü röpiratában összefoglalta azon 19*
