Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
274 egyhangú korlátoltság a magyar ifjúságnak nem lényegében, hanem helyzetében rejlett, nem valamely szervi hibája az o minden életrevaló, serkentésre hajló szellemének okozta ezt. hanem külső körülmények működtek közre, melyek sívár tunyaságban öröklődtek át egyik nemzedékről a másikra. Mióta a tanult s bizonyos átlagos tehetséggel ellátott ifjúságnak oly intézeteket tettünk hozzáférhetőkké, melyek fölűlemelik a közönséges. soványan díjazott kézművességen, a nélkül, hogy melléje állítanák a főiskolát végzettek csaknem beláthatatlan sorának — csakis ezóta van jogunk a magyar ipar fejlődésében komolyan bízni. A magyar társadalom előtt a tevékenységnek oly mezeje nyilik meg, a melyen minden, még a középszerű képesség is elismerést szerezhet s a melyet a meglevő erők korántsem töltenek be egészen, nemhogy túltermelésről lehetne szó. Tagadhatatlan, hogy a felsorolt intézetek által elérhetjük a magyar munkás nevelését, s ha e tekintetben az eddigi irányban haladunk, már évek múlva számottevő eredményeket érhetünk el. És erre nagy szükségünk van. a mi közönségünknek is megvan valamennyi önállóság nélkül való népnek az a közös vonása, hogy váltig bámulja az idegen alkotásokat s nem tudja magát rávenni, hogy az önálló hazai munkát méltányolja, Trefort e részben is úttörő. Mihelyt csak alkalmat vehet magának, oda szól a nemességnek és a polgárságnak: „Ne legyetek kislelküek és elfogultak a párisi Ízlés és Ízléstelenség imádásában. — tiszteljétek a hazai m unkát!“ És sűrűn találkozunk az ő intéseivel, melyek ma a főpapságot, holnap a nemességet vagy a polgárságot figyelmeztetik a hazai ipar pártolására, ma itt, holnap ott agitál és ujjal mutat az iparpártolás terén való gyakorlati teendők részleteire. E nemes intencziók által vezérelve létesítette a m tí iparegyletet, melynek tevékeny elnöke. Ez egyletnek is az a ezélja. hogy a magyar műipar készítményeit terjeszsze s a műiparosokat haladásra buzdítsa. Ez egylet létesítette a „Művészi Ipar“ czimü folyóiratot s a műipar fejlődése érdekében több üdvös mozgalmat kezdeményezett. A polgári iskolákkal kapcsolatban létesítette a tanmű hely e- ket s a tanító- -és tanitónő-képzőintézetekkel a háziipar rendszeres tanítására mintaszerű szakiskolákat rendezett be. Tervbe vette egy
