Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
270 szakirodalmunk ereklyéjévé teszik e munkát és ez ereklye értéke sokszorosan becses lesz ránk nézve akkor, ha megfontoljuk, hogy 45 évvel ezelőtt mily roppant nehéz volt a szükséges statisztikai és históriai adatokat összegyűjteni. Az akkori ipari állapotokat Kossuth a kiállitás bírálati eredményeiből kiindulva ismertette s a históriai és statisztikai adatok szakszerű feldolgozásán kívül nemcsak a jelesebb gyárak részletes ismertetésével foglalkozik, hanem egyes iparágak fejlesztésére vonatkozólag óhajokat, kívánalmakat fejez ki. sőt kész javaslatokat is tesz. E kiállitás alapján indult meg a védegyleti mozgalom, melynek az volt a czélja, hogy a hazai iparczikkek pártolása és terjesztése érdekében az egész országban egyöntetű mozgalmat létesítsen. A védegyletnek minden nevezetesebb vidéki városban fiókja és választmánya volt s igy az ipari fejlődésre akkor nagy hatással volt. E mozgalmat megerősítette az 1843-ik évi kiállitás. melynek alapján több üdvös kezdeményezés történt. Végre a nagy kiállítások sorozatát berekesztette az 1846. évi orsz. kiállitás. mely terjedelemben és hatásban még nagyobb volt a két elsőnél. E kiállításokon kívül Kossuth az első ip ar-raj zmű-kiállitás s 1847-ben az első mester- i n a s-m (ívek kiállítására adta meg az impulzust. Ezeknek az volt a czéljuk. hogy a fejlődést, a tökéletesedést a fiatalabb és legfiatalabb iparosnemzedékben is előmozdítsák. További üdvös kezdeményezései közé tartoznak az iparosok számára rendezett nyilvános szakelőadások (a vegyészet, gépészet sat. köréből) s az első mester inasiskolák létesítése, illetőleg az iparoktatás első rendszeresebb megindítása. Létesítette továbbá a gyáralapitó-társaságot, az első árucsarnokot a kész hazai iparczikkek terjesztésére, hitel- intézeteket, kereskedelmi társulatot s tervben volt egy magyar Lloydtársulatnak is megalakítása, mely intézetek alapszabálytervezetét mind Kossuth maga dolgozta ki. Mindez alkotások az ő kezdeményezése és az ő tevékeny közreműködése mellett létesültek. Az ipari tevékenység terén uj élet kezdődött. a társadalom figyelme ekkor fordult először a hazai ipar felé s e mozgalomnak rendkívüli eredményei már-már észlelhetők voltak s ki tudja mily örvendetesen fejlődtek volna, ha az 1848-iki forradalom más térre' nem viszi és másfelé nem veszi vala igénybe a nemzet minden erejét . . .
