Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai

265

azonnal körültekintett az eszközök után, a melyekkel — s az utak és módok után, a melyeken kitűzött czélja eléréséhez juthasson vagy inkább juttathassa nemzetét. Az eszközt, mint az akadémia alapitójától várható is volt, legelőször az eszmék mozgalmának irodalmi utón előidézésében találta föl s miután egy, - látszólag alárendelt, de nemzetgazdasági tekintetben elég fontos, s a mellett az arisztokraczia előtt, melyre mindenek fölött hatni kivánt, nem kevésbbé érdekes tárgyról : a Lovakról irt röpiratát közrebocsátotta — összekötve, mint mindig, az irodalmi föllépést a társadalmi mozgalommal, a könyvet a lóversenyek megalapításával,

— mindjárt egy nagy irodalmi tényre készült, melyben minden téren annyira hátramaradt hazája anyagi s átalában lét-érdekei megóvására s nemzete regenerálására irányzott programmját, ha nem egyszerre teljesen kifejteni, de annak irányát megjelölni s proklamálni szándékozott. A Hitel az akadémia megalakulása évében (1830) jelent meg s valódi forradalmat idézett elő az eszmékben.

Széchenyi előtt nem volt váratlan az ellenzés, melylyel föllépése találkozott. A ki az alvót és tespedőt hosszas, megszokott és megkedvelt pihenéséből s mintegy önkívületből rázza föl, annak készen kell lennie, hogy a nehezen ébredőnek első dolga lesz : rámordulni ébresztőjére, még mielőtt megköszönné neki, hogy a fölötte égő háztető alatt, vagy a meredek szélén, a hol elaludt, felköltötte. De gróf Széchenyi István nem az az ember volt, a kit jól átgondolt munka- programmjától a visszatetszés eltéríthetett volna. — A Hitelre a T agi al at (gróf Dessewffy Józseftől), a Taglalatra pedig Széchenyitől a Világ következett, részint elég keserű, mert a gúny nyilaival vérig sebző s az érvek súlyával megsemmisítő válaszul a megtámadásra, részint a Hitelben előadott nézetei bővebb kifejtéséül. Röp- iratai : A magyar játékszínről (1831) s a Budapesti Lánczhidrúl (1833) csak jelzői voltak összefüggő programmja sokoldalúságának; magát e programmot, ugyanazon évben irt, de meg csak később (s jellemző : külföldön, Lipcsében) megjelent Stádium á-ban fejtette ki.

S most egyszerre, s ettől fogva szakadatlanul, uj meg uj irányait jelölte ki a haladásnak, melyekben lángszellemével s — lázasnak mondanók, ha oly meggondolt és következetes nem lett volna

— lankadatlan tevékenységével ragadta nemzetét. Az anyagi, különösen a közlekedési, a társadalmi s jelesen a társulási, a tudományos,