Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VI. csoport - Forgalom és kereskedelem
257 is hü hitvestársa, s boldog házasságban 8 gyermek anyja lett, kik közül ma 6 van életben. A szállítási üzlet tetemesen emelkedett 1877-ben. az orosz-török háború idején, s Gmeinernek jelentékeny hasznot hajtott, de az örökös munka, tevékenység egészségét annyira aláásta, hogy kénytelen volt e virágzó üzletággal felhagyni. Es a munkához szokott férfiú azonnal más irányban keresett teret tevékenységének, s munkakedvének. Termény-üzletét továbbra is folytatta és hogy az annak egyik ágát képező' gabonát jobban értékesíthesse, műmalmot vásárolt. Az időközben nagyra nőtt vagyonával ekkor már nagyobb vállalatokra is gondolhatott és kereskedői éleslátással rögtön felismerte, hogy Brassóban a petróleum-iparnak nagy jövője van. Romániában, alig 84—120 kilométernyire Brassótól, gazdag petroleum forrásokat fedeztek föl, s nyitottak meg ; Ausztria- Magyarországban pedig igen nagy a finomított petroleum vámja. Keresve sem lehetett volna a nyers petroleum finomítására és értékesítésére alkalmasabb helyet találni, mint Brassót, mely Ausztria- Magyarországnak Romániához legközelebb fekvő városa. Ez időtájt volt is már Brassóban két petroleum finomító, s mindkettő sikeresen dolgozott. Gmeiner tehát fölkarolta a petroleumipart, s Brassóban. 1879-ben petroleum-finomitót alapított. Eleinte természetesen nagy nehézségekkel kellett küzdenie ; Brassó és Románia még akkor nem voltak vasúttal összekötve, s igy a nyers anyagot 80—120 kilométernyire szekéren kellett szállítani, s a Romániával való kereskedés minden időkben nehézségekkel járt. Mindezek daczára az üzlet elég jól prosperált, olyan jól, hogy Gmeinernek 1880-ban és 1881-ben gyárát már tetemesen meg kellett nagyobbitania, annál inkább, mert ez időben épült ki a vasút is. a mely Brassót a romániai petroleum- forrásokkal közvetlenül összekötötte. Ekkor hagyott fel Gmeiner a malomiparral is, hogy egészen ez uj iparnak szentelhesse magát. Gyára megnagyobbitásánál ismét sok nehézséget kellett a fáradhatatlan férfiúnak elhárítani ; igy a gyárigazgató, a kit Brémából hozatott, hogy a gyárat berendezze, s technikai vezetését átvegye, egyáltalában nem felelt meg e feladatnak, s ekkor Gmeiner maga vette az egésznek vezetését a kezeibe. Bámulatos enerzsiával s szorgalommal sajátította el a szükséges szakismereteket; éjt nappallá téve tanult, kísérleteket tett és több szakismerettel, ügyességgel vezette gyárát, mint bármely egyetemeket végzett szaktudós. A gyár, a kitűnő kezelés folytán, napról-napra terjedt, nagyob17 A magyar ipar úttörői.
