Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VI. csoport - Forgalom és kereskedelem
249 első indítványa volt a városi leányárvaház felállítása, melyre a maga részéről legott 500 frtot ajánlott fel, később kétezer írtra kiegészítve ez összeget. A fővárosi közraktárak és a vízvezeték létesítésében is jelentékeny része van. Mint hazafias kereskedő, buzgón részt vett a kereskedelmi akadémia megalapításában, melynek máig — egy negyedszázadon át egyhuzamban — fentartó bizottsági elnöke. A „Pester- Lloyd“ társaságnak s e társaság közlönyének szintén alapítója. A fővárosi szeretetbáz. mely 1876. óta áll fenn, szintén neki köszönheti létét. Ha Weisz B. F., a szeretetház e bőkezű elnöke, nem járt volna sorba a nagy urakhoz, a gazdag s tekintélyesebb fővárosi polgárokhoz, aligha maradhatott volna fenn e humanus intézet. 0 maga is minden évben tetemes összeggel járul a kiadások fedezéséhez és születése 80. évfordulójakor 2000 Mos alapítványt tett ez intézet javára. 0 hívta életbe a fővárosi egyletet, sürgette a szegények számára a dunai szabad fürdőt, mely utóbbit a nyári hónapokban ezer és ezer szegény ember keres fel. kikre nézve megbecsülhetlen jótéteményt képez ez a fürdő. Nem csekélyebb elismerés illeti az ingatlanok tűzkáitérítésének állami szervezése ügyében kifejtett buzgó tevékenysége miatt. 1869-ben ugyanis „Az ingatlan tűzkár térítés ének állami szervezéséről- czimű röpirat jelent meg tőle. melyet a sajtó nagyobb része igen kedvezően fogadott s a kritika is ajánlólag szólott róla. Az ország törvényhatóságainak pedig majdnem fele kérvényt nyújtott be az országgyűléshez a Weisz B. F. által ajánlott eme nagyfontosságú intézmény meghonosítása iránt. Az eszme — hazánk sajátos viszonyai miatt — máig sem ölthetett ugyan testet nálunk, s még mindig a jövőé, de Weisz B. F. ez irányban kifejtett úttörő munkássága hazánk kulturális törekvéseinek emléklapjain maradandólag van bevésve. A legutóbbi évtizedben legtöbbet tett az általa oly melegen felkarolt iskolatakarékpénztári intézmény elterjesztése ügyében. Nem kiméit sem időt, sem fáradságot. Beiratkozott a tanitóegyletekbe, megjelent az egyleti gyűléseken s ott szóval, a szaklapokban tollal harczolt s buzdított lankadatlanul, ifjú erővel, oly korban, midőn a legtöbb ember fáradtan nyugalomra dől. Családot korán alapított. Boldog házasságából 3 leány származott, kik mindannyian német könyvkereskedők (egyik a hirneves
