Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VI. csoport - Forgalom és kereskedelem
236 tagjai közt találhatók, föltűnik. Előadási képessége igen nagy mértékben hozzájárult pályája sikeréhez, sokszor a legnehezebb kérdésekben sikerülvén az illetékes köröket saját nézetei részére megnyerni. Mint tanuló, az akkori budai polytechnikumot nem végezhette be teljes nyugodtsággal. 1857-ben besorozhatott mint végző technikus s mint őrmester vévén részt az olaszországi hadjáratban, a hidak fölvetésében volt alkalma gyakorolni magát. Kiszabadulván a katonai szolgálatból, s elvégezvén tanulmányait, mint magán-mérnök keresett foglalkozást. E pályáját az akkor épülő pest-losonczi vasútnál 1862-ben kezdette meg, honnan már mint főmérnök ment át a kassa-oderbergi vasút fővállalatához. Az 1870. év végén pedig a duna-drávai vasút igazgatója lett. Epen ez időben nevezetes áramlat tartotta feszültségben a döntő köröket. A közlekedési minisztériumban válságok állottak be. Gorove István az uj miniszter, proklamálta a tiszta kéz politikáját, de az ő erős magyar fölfogásával nem egyezhetett meg az akkor Thommen Achilles vezetése alatt állott vasutépitési igazgatóság német személyzete és német szelleme sem. Azzal a tapintattal, mely őt személyi kérdésekben kitüntette, embert keresett e helyre és igy lett 1871-ben a fiatal Tolnay Lajos a vasutépitési igazgatóság vezetője, s midőn Gorove még egy lépéssel tovább menvén. az időközben államivá lett pest-losonczi vasút akkori vezérigazgatójával, Stempf Károlylyal szemben szintén erélyesen érvényesítette prog- rammját: Tolnay Lajos lett az akkor még kicsiny, jelentéktelen magyar államvasuti hálózat igazgatója. 1872-ben. De ő ez állásában ritka tehetségeit kitűnően érvényesítette és rendkívüli sikereket ért el. A tiszavidéki vasút megszerzése, nemzeti forgalmi politikánk e hatalmas ténye, a duna-drávai vasút állami kezelésbe vétele, a buda-pécsi. a pest-zimonyi vasút kiépítése, a rákos-ujszászi vonal létesítése, Bécsnek Budapesttel magyar vonalakkal való összekötése (budapest-brucki vonal), a buda-ujszőnyi vonal létesítése sat. mind az ő érdemei s általában az ő érdeme, hogy a magyar vasúti hálózat évről-évre jobban és jobban kiterjedt és a közforgalom mindnagyobbodó igényeinek megfelelt. Az ő érdeme az államvasuti gépgyárak és javító-műhelyek tetemes fejlődése és a budapesti központi pályaháznak, valamint a ferenczvárosi teherpályaudvarnak létesítése is. Az ő érdeme az, hogy a kisebb magánvasútak legnagyobb
