Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

V. csoport - @Műipar

210

három évet ; és pedig meglehetős sanyarú viszonyok között, minthogy mindennap meg kellett tennie a fárasztó utat Pestről Budára, föl a várba s a mellett ebédre valóul nem.kapott többet otthonról naponta négy garasnál, vagyis nyolcz krajczárt a mai érték szerint. Daczára e nehézségeknek. Palk 1843-ban választott pályája iránt lelkesültség- gel eltelve, végezte tanulási idejét és az akkor divatos czeremóniákkal segéddé avattatott.

Mint segéd, eleinte az egyetemi nyomdában foglalkozott, később azonban, egész 1848-ig, Pesten a Beimel-féle nyomdában működött, s a hol alatta Wodianer Fülöp és Kertész (Gärtner) József nyomdatulajdonosok is tanultak. Hosszabb időn át „Der Ungar“ czimü tekintélyes lapot tördelte itten, mely időben játszódott le Fáik életében a következő, az akkori politikai és társadalmi viszonyokat élénken jellemző epizód is. — Ugyanis megtörtént egyszer, hogy az emlitett lap szinházi kritikájában egy fiatal szülésznő játékáról nem a legkedvezőbben nyilatkozott. A lap illető száma, mint rendesen, mielőtt a sajtóba került, láttamozás végett felküldetik a ezenzurára. Az akkori időben nagyhatalmú czenzor — kiről csak azután tudta meg Fáik és a nyomdavezetőség, hogy a szóban forgó szülésznőhöz gyöngéd kötelékek fűzik — Árgus-szemeivel azonnal észrevette a kérdéses színésznő ellenében elkövetni szándékolt főben járó vétséget és vörös üzemzajával még nyomát is eltüntette a vakmerő kritikus merényletének. A hu a megplajbászolt lappal a nyomdába visszakerülvén, átadta azt Fáiknak, hogy mint tördelő vegye ki a lapból a kifogásolt sorokat; Fáik azonban, minthogy sejtelme sem volt a mindenható czenzor tettének titkos rugóiról, nem vette komolyan a dolgot és a lapot a megplajbászolt sorokkal együtt kinvomatta. Volt aztán másnap hadd-el-hadd ! Csak sok utánjárással sikerült Fáiknak megmenekülni egy pár heti fogságtól vagy megfelelő pénzbírság fizetése alól. Mutatvány a „régi jó időkből!“

1848- ban. a forradalom kitörése után, Falkot. mint nemzetőrt a szabadság-harczosok sorában találjuk, s mint ilyen vett részt az akkori mozgalmakban.

1849- ben. a szabadságharcz lezajlásával, Fáik hosszabb bujdosás után Bécsbe került, hol bátyja — dr. Fáik Miksa, akkor a „Wanderer“ czimü befolyásos bécsi napilap társszerkesztője, jelenleg pedig a „Pester Lloyd“ főszerkesztője, a ki mint publiczista már akkor is jó hírnévnek örvendett — közvetítése folytán a Sommer-féle nyom-