Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

V. csoport - @Műipar

203 nek évtizedeken át szerepe volt művelődéstörténetünkben és a szel­lemi téren való küzdelmeinkben. Guttenberget örök időkre halhatatlanná tette találmánya; hal­hatatlanná. mert igénytelen kis sajtójával az emberiség egyik leg­nagyobb jóltevőjévé vált. De érdemet szereznek maguknak Guttenberg azon követői is, kik a jelen korszak legnagyobb hatalmát, s legerő­sebb fegyverét, a sajtót, nem tekintik pusztán önzésük eszközének hanem azon közegnek, melyet a gondviselés az igazak, okosak, becsü­letes lelkek és fenkölt szellemek számára gyújtott, hogy annak segélyével emeljék az egyént, oktassák a családot, neveljék a népek jogait, terjeszszék eszméiket és boldogítsák az emberiséget. Emich Gusztáv ily nevezetű utódai közé tartozott Guttenberg- nek : tanúskodnak erről az általa millió meg millió példányban nyom­tatott és kiadott könyvek és hirlapok. melyek egyike vagy másika minden magyar család könyves-asztalán vagy szekrényében ott található. Id. Emich Gusztáv 1814. nov. 3-án Pesten, polgári állású szülőktől származott. Tanulmányait a pesti piaristáknál kezdte, s a m. kir. egyetemen végezte. Atyját már 12 éves korában elvesztvén, s mert a jogi pályán önállást gyorsan nem remélhetett, azért nem kedvező anyagi helyzete, de hajlama is a könyvkereskedői pályára utalta, melyen munkásságát az akkor nagyhírű Eggenberger-féle könyvkereskedésben kezdé meg: később szakmájához tartozó tapasz­talatok szerzése végett Bécsben, Parisban és az európai könyvkeres­kedés és nyomdászat gyúpontján, Lipcsében több évet töltött. Bécs­ben ismerkedett meg nejével is, kivel egybekelvén, csakhamar visszatelepedett Pestre s 1842-ben itt önálló könyvkereskedést nyi­tott. fősulyt a nemzeti irodalom fejlesztésére fektetvén. Az Emich féle .nemzeti könyvkereskedés“ igen gyakran gvülhelye volt a poli­tikai tekintélyeknek, egészen 1848-ig. Emich idáig terjedő pálya­futásába esik Petőfi költeményeinek, az akkorig hazánkban legnép­szerűbbé vált könyvnek kiadása s Petőfi minden költeményei tulaj­donjogának megszerzése. Emich Eisenfels Rudolffal 1848-ban alapitá nyomdáját. A for­radalom időszakában Emich igen sok művet nyomott s adott ki a magyar kormány megbízásából. A később bekövetkezett események után kiadásainak legnagyobb része elkoboztatván s a nyomdai számlák kifizetetlenül maradván, a legnagyobb kitartásra, áldozatokra és buz­galomra volt szüksége, hogy fiatal kiadó nyomdai vállalatát föntartsa

Next

/
Thumbnails
Contents