Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

V. csoport - @Műipar

201

hites ügyvéd volt. Pest és több nemes vármegyék táblabirájává választatott. Pest városának képviselője és 1847/8. években országgyűlési követe volt. A Trattner-Károlyi czimü nyomdát apósa halála után tulajdonába véve. annak fokozatos fejlesztésére törekedett. Egyéb számos érdemei közé tartozik, hogy ő hozta be az első gyorssajtót hazánkba.

A Trattner-Károlyi nyomda Magyarország első rangú könyvnyomdája volt. Károlyi István e nyomda számára épittetett egy külön, oszlopokon nyugvó nagy termet, mely a nagy Trattner-Károlyi ház egész középosztályát foglalta el. E nyomdában egyszerre 14 sajtó működött és 80 tagból álló személyzet volt alkalmazva és nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez volt akkor Magyarország legnagyobb ipartelepe. A tulajdonos nemesszivüségét élénken bizonyltja az is. hogy az 1838-iki emlékezetes árviz idejében a nyomda egész személyzete és ezek családjai számára a nyomdahelyiséget lakásul rendezte be. de sőt munkásait egész a veszedelem elmúltáig élelemmel is bőven ellátta.

Az 1835—46-iki évekig e nyomda volt az irodalmi világ központja, itt nyomtatták az akkori összes lapokat és pedig a „Hazai és külföldi tudósitások“-at, a rHasznos mulatságok“-at. később a „Nemzeti Ujság“-ot. gróf Dessewffy Aurél közlönyeit : a „.Jelenkorit, a „Társalkodó “-t, gróf Széchenyi Tstván közlönyeit, a „Keligio*-t, a „Protestáns Lap“-ot, a ,Regélő“-t, a „Honművész“-t. az „UngarH, Széchenyi legtöbb műveit, a tud. akadémia gyűjteményeit, sat.

De Károlyi különös súlyt is fektetett arra. hogy nyomdája mindég a kor színvonalán álljon s mig az előbbi két Trattner a hazai nyomdászat megalapítójának, addig Károlyi e nyomdászat első szerencsés fejlesztőjének nevezhető.

Hogy ez érdemeit az előkelő körök is teljesen méltányolták, az kitűnik abból. hogy. mint már említve volt. több vármegye táblabirájává választotta. Pestváros százak tanácsának nagy befolyású tekintélyes tagja volt és 1847-ben Pestváros az országgyűlésbe őt küldte követül, üvölt tehát az első ipa r os, ki hazánk parlamentjében helyet foglalt.

Élte 69-ik évében, 1863 április 27-én halt meg, miután nyomdáját előbb más vezetésre bízta. A Trattuerek érdemei a hazai nyomdászat történetében kiváló helyet foglalnak el.