Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
V. csoport - @Műipar
178 s azon színvonalon állanak, hol a mesterség már művészetté lesz. 0 sok karú gyertyatartót is volt képes egy darabból kiállítani, holott máshol az ilyen mindig több darabból áll. s csak belöl alkalmazott csavarok tartják össze. Az első kitüntetést Fischer itthon kapta. 1842-ben egy bronz érmet az első magyar iparmükiállításon. melynek lelke Kossuth volt. A másik évben ugyanott ezüst érdempénzzel tüntették ki. 1847-ben pedig a nagy arany érdempénzzel. 1845-ben a bécsi ipar- műkiállitáson dicsérő oklevelet nyert. A herendi gyár fénykorát jellemzi .Budapesti Közlöny“ 1872. aug. 6-ik számában Nendtvich Károly ismert műegyetemi tanár és író. kinek ismertetéséből következőket közöljük: „Az ős Bakony lombos árnyékában lappang egy gyár. mely nemcsak hazánk legszebb díszei közé tartozik, de a melyről bizton elmondhatjuk, hogy Európában, sőt az egész világon nincsen párja. E gyár Fischer Mór porczellángyára. Kevesen vannak hazánkban, kik e gyárat nevéről, még kevesebben, a kik műveiről ismernék, mert Fischer Mór művei nem fordulnak elő a kereskedésben, gyártmányai nem a közhasználatra vannak szánva : azok csak a legmagasabb körökben, herczegeknél és királyoknál találtatnak, a porczellán ritkaságainak szenvedélyes kedvelőinél. hol a legünomabb chinai .vieux Sèvres“ és .vieux Saxe“ porczellán mellett, mint egy rangú gyártmány, a díszszekrényben tartanak. Valamint nincs barátja a szépművészetnek, a ki egy Murillo, Van-Dyk. Paolo Veronese, vagy egy Benvenuto Cellini nevét és műveit nem ismerné, éppen úgy nincsen Európában a tinóm chinai, sèvresi és régi meisseni porczellának kedvelője, a ki Fischer Mór nevét Herendiből nem ismerné. Fischer úr művei nemcsak hazánkban, a legmagasabb aristokra- cziában, de Angol- és Francziaországban. Német- és Oroszországban is el vannak terjedve a legmagasabb körökben, s mint valóságos remekművek és ritkaságok becsültetnek. De Fischer úr készítményei nem is tekintendők gyátmányok- nak: annak minden egyes darabja valóságos mű. Neki sikerült a porczellángyártásnak legnehezebb kérdéseit megoldani, újra feltámasztani a múlt század és századok művészetét, sikerült neki a sèvresi gyár régi gyártmányait, melyek a „vieux Sèvres“
