Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
IV. csoport - Fonó-, szövő- és bőripar
148 szeres fejlesztésére meg vannak a kedvező előfeltételek s hogy nálunk ez iparágból mit lehetne csinálni, azt megmutatta Yaleró Antal. Az utczát, melyben gyára állott, az ö neve után Yaleró-utczának nevezik még ma is. De e szép terjedelmű gyár nem volt képes a megrendeléseknek megfelelni s Yaleró nagyobb, kaszárnyaszerű épületet emelt gyára számára a Lipótváros ama részében, mely az Uj-épület mögött s az uj országházi telek előtt fekszik. De e nagyszerű gyári épületnek más rendeltetése lön. Yaleró gyárával együtt elköltözött Budapestről s a gyári épület még ma is Valeró-kaszárnya név alatt ismeretes, mert Valero elköltözése után tényleg kaszárnyái czélokra vétetett meg. Yaleró nevével együtt eltűnt a selyem-ipar hazánkból, mintha eltörűlték volna s a régi nemzedék mint egy látományra gondol arra a rendkívüli tökélyre, melyre e nélkülözhetlen iparágat Arnleró emelte volt. Az ő neve és az ehez fűződő emlékek össze vannak kötve a selyem-ipar fénykorával hazánkban s csak őszinte sajnálattal említhetjük föl, hogy az úttörőnek ma csak neve és emléke él közöttünk, nem pedig egyúttal azok az eredmények, melyeket ipartelepe létesítésével s iparága magas fokú fejlesztésével tényleg elért, melyeknek továbbfejlődése azonban, a sors különös intézkedése miatt, az utókor és a mai viszonyok nagy kárára, lehetetlenné van téve.
