Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
III. csoport - Fa-, butor- és építési ipar
142 1863-ban folyamodott az országos építési igazgatósághoz az építőmesteri vizsga letételéért, mi megengedtetvén, ő azt le is tette és a magy. kir. helytartó-tanács az építési igazgatóság utján az építőmesteri oklevelet kiadta neki. 1867-ben Pest városánál a tanács utján mint okleveles építőmester iktattatott be. Miután azonban önállóvá létele által nem szűnt meg benne a vágy folytonosan tanulni és magát szakmájában mindinkább tökéletesíteni, miután építész is akart lenni, már mint okleveles építőmester folyamodott a műegyetemre való felvételéért s ott letevén a fölvételi vizsgákat, négy éven át látogatta a műegyetemet s a mű- és disz-épitészettanból, valamint a mérnöki szakmából s a könyvvitelből a vizsgákat letette. Bobula. technikai tanulmányai bevégezte után. nagyobb utazást tett Német- és Francziaországban. hogy az építészet terén való kiképeztetése után gyakorlati tapasztalatokat is szerezzen magának. Mint több lap levelezője sok külföldi tudóssal jött érintkezésbe, kiknek nemcsak barátságát nyerte meg, hanem általuk később több kitüntetéssel is halmoztatott el. Tanulmányutjából visszatérve, kisebbszerü földszintes és emeletes lakházak építésével foglalkozott, de e mellett még irodalmilag is munkálkodott. Működésének súlypontja azonban mégis a gyakorlati térre esik. Mint építész kitűnő hírnévre tett szert. Fölépítette a szerb egyház házát a Lipót-utczában : az Ádám és Halász-féle palotát, az előbbit a főhg. Sándor, az utóbbit az Eötvös-utczában : az épitő-társaság három házát a váczi-köruton, a Széchenyi-emlékszobrot a Ferencz József-téren. a belgyógyászati kórodát az üllői utón. a Gromperz-féle házat a dalszínház mellett, br. Révay-nyaralót. számos más házat az Andrássy-uton és a főváros különböző részein ; valamint saját tervei szerint a Schneider-féle palotát az Eötvös-utczában, a gróf Zichy-féle palotát, saját palotáját az Andrássy-uton és a nagy tisztviselői telepet az Orczy-kert mögött, mely úgyszólván az ő feláldozásának köszönheti keletkezését. Bobula mint épitész az olasz renaissance-modornak a követője és mint ilyen azok közé sorozandó, kik az építészetet kiemelték a mesterségből és a művészet körébe emelvén, ez által maguk is művészek lettek. Ragyogó bizonyítékát adja ennek a saját palotája, melyet a közönség az Andrássy-ut legszebb házának nevezett el és a mely a sok nagyszerű és szép házak között, művészi kivitele,
