Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

III. csoport - Fa-, butor- és építési ipar

130

tott és teremtett annyit, amit egy minden tekintetben képzett, geniális műiparostól várhatunk.

Ezért, de sok más okból is bátran sorozhatjuk Krámert azok sorába, a kik iparunk terén mint úttörők működtek és sikereket értek el.

Született Pesten. 1834-ben. Miután az elemi iskolákat elvégezte, egy kárpitoshoz került inasnak s 1851-ben fölszabadult. Mint segéd kevés ideig Pesten dolgozott, de csakhamar elfogta a vágy, hogy szakmájában minél tökéletesebbet lásson s vándorútra kelt. Bécsben és Németország több nagy városában töltött rövid időt, de folyton előretörekvő szelleme Párisba vonzotta őt. a hol ez időtájt a kárpitosság és a diszitőipar virágzásának tetőpontján állott. Több elsőrendű műhelyben dolgozott és szabad idejét elméleti képzettségének tökéletesitésére fordította. Sokat tanult, szorgalommal és nagy előszeretettel képezte magát az elméleti és gyakorlati téren egyaránt, a legjobb mintákat gyűjtögette, ízlését nemesitette, s miután még Londonban töltött rövid időt, nehány évi vándorlás után visszatért hazájába. Megjegyzendő, hogy Krámer jómódú szülőktől származott^ kik többször fölajánlották neki anyagi támogatásukat, o azonban kereken kijelentette, hogy tökéletesítésének költségeit a maga keresményéből akarja fedezni s ha a vándorlásnak keserűségei vannak, ezeket is meg akarja ízlelni. De mint szorgalmas és képzett munkásnak nem volt alkalma szűkölködnie, sőt józan és takarékos magaviseleté mellett csinos osszegecskét volt képes megtakarítani.

Hazatérve az akkor alapított bútoripari részvénytársaság művezetőjévé választatott, de e minőségben nem maradt meg soká. 1861-ben önálló üzletet alapitott és a mtíértő nagyközönség figyelmét csakhamar magára vonta. Munkáit tiszta és finom Ízlés jellemzi ; főerényei voltak a pontosság, a szigorú szoliditás s ezeknek köszönheti, hogy már hat évi önálló munkálkodás után, a párisi köz- kiállitáson való részvétele által szerzett érdemeiért legfelsőbb helyről a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Nem sokkal később az udvari szállítói czimet kapta, 1873-ban a bécsi közkiállitás biráló bizottságának tagja lett s ez alkalomból kapta a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét s több más külföldi rendjelt.

Üzlete fokról-fokra emelkedett s az ma az ország legelső kárpitos üzlete. Miként e szakmában mindig úttörő volt, úgy az elsőséget mindenkor meg tudta tartani, mert folyvást tökéletesbült s lépést tartott a korral fejlődő magas igényekkel.