Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
III. csoport - Fa-, butor- és építési ipar
A faipar fejlődésére hazánkban rendkivüli fontossággal birt annak a rengeteg kincsnek czélszerü értékesitése és hozzáférhetővé tétele, mely erdeinkben rejlik. A fának fürészelése, félkészitményekké való feldolgozása, s a rendes forgalomba való hozatala, rendkivüli fontos kérdés volt abban az időben, mikor még a vasutak nem közvetitették a közlekedést s mikor az épitési korszak fejlődése kezdődött s úgy a vasutak, mint más vállalatok létesítésénél és keresztülvitelénél is első sorban fára volt szükség. E szükségletet fölismerte Popper Lipót báró. ki abban az időben, mikor az erdők kiaknázása még nem volt rendszeresítve, midőn a faipar nyerstermékeinek előállítása felé alig fordult a figyelem, kizárólag e térre vetette magát s azt oly szerencsével művelte, hogy világhírű ipartelepeket létesített s a magyar faiparnak óriási lendületet adott. Az ő példáját később többen követték s ma már az országban az erdők rendszeres művelése s az erdészeti faipar fejlesztése biztosítva van s az állam mint legnagyobb erdőbirtokos e téren jó példával jár elől s nemcsak befolyást gyakorol az erdészeti faipar rendszeres fejlesztésére hanem azt e végből kirendelt közegei által ellenőrizteti. Es e tény fontosságát emeli az a körülmény, hogy a magyar szent BÁRÓ POPPER LIPÓT. faiparos Trencsénben.
