Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
II. csoport - Vas-, fém- és gépipar
97 „Bochumer Verein für Bergbau und Gcussstahlfabrikation“ czim alatt részvénytársasággá alakult aczélgyár egyik alapitója volt és fiát Kölnben gondos nevelésben részesítette. De a családi viszonyok változása következtében a törekvő és jeles tehetségekkel megáldott ifjú kénytelen volt tanulmányait félbeszakítani és kenyerét a maga munkájával megkeresni. Elébb rajzoló lett egy berlini gépgyárban, majd 1862-ben igen kedvező' állást kínáltak neki Odesszában, hogy elébb a mezőgazdasági gépek tervezése és kezelése körül szerezzen elméleti és gyakorlati ismereteket. . így történt, hogy az akkor 23 éves Kühne Ede elment a magyar-óvári gazdasági intézet igazgatójához, dr. Papst H. V.-hoz, aki akkoriban Mosonyban, vejével Krausz Frigyessel egyetemben, kis mühelylyel egybekötve külföldön készült mezőgazdasági gépekből állandó kiállítást tartott fenn, hogy a megkívánt ismereteket megszerezze. Es ekkor két váratlan, szerencsés fordulat állott be, melyek Kühne életsorsára, de egyszersmind a magyar mezőgazdasági gépipar fejlődésére és fölvirágzására is. nagy befolyást gyakoroltak. Odesszából annak hire érkezett Kühnéhez, hogy ama czégnél. mely őt alkalmazta, nagy zavarok állottak be ; kevéssel rá pedig akkori főnöke. Krausz Frigyes, s annak üzletvezetője is egyidejűleg megbetegedtek. úgy hogy az egész üzlet vezetése, gondozása Kühnére maradt. A fiatal ember ritka ügyességgel és szerencsével felelt meg e feladatnak és rövid időre rá. miután Ludwig B. württembergi gazda a szükséges tokét- is rendelkezésére bocsátotta, egészen átvette az üzletet és „Kühne és Ludwig“ czég alatt vezette azt tovább. Eleinte bizony csak szerényke kis gyár volt ez. Pár gabona- raktárban voltak a műhelyek, s ezekben 10—12 munkás készített, a szükséges segédgépek nélkül, ekéket s apróbb gépeket. S daczára e szerény viszonyoknak, nagyon hamar elfogyott a kezdő gyáros forgalmi tőkéje, mert a gépraktár, ha nem is volt valami nagy, mégis igen sok pénzt emésztett töl. Nehéz napok virradtak ekkor a fiatal vállalatra, melynél már-már a tönkremenéstől lehetett tartani. Ekkor a két társnak életrevaló eszméje támadt: töltették, hogy csakis egynemű gépeket tartanak raktáron és csakis ilyeneket fognak gyártani. A választás a vetőgépekre esett, s nagyon szerencsés volt. Már a budapesti kiállításon 1865-ben. meg a bácsin 1866-ban nagy elismerésre találtak e gépek és a legmagash kitüntetésekben részesülA mapryar ipar úitün’i. 7
