Rendeletek az osztrák szabadalmi törvényhez (1898)

Ausztria. Külön melléklete az 52. sz. Szabadalmi Közlönynek

4

8. vagyontalan személyeknek és munkabérükre utalt munkásoknak szabadalmi ügyekben adandó kedvezményekben (1898. évi szeptember 15. min. rend., 1. R. G. Bl. 173. számát) való részesítése;

9. a szabadalmi hivatal tagjaiból alakult ama teljes ülések egybehivása és vezetése, a melyek a szabadalmi oltalom terén fölmerült, s az elnök által kitűzött kérdések fölött tanácskoznak ;

10. az ügyvitel vezetése, valamint a föl- folyamodási s a megsemmisítési osztályok ülésein való elnöklés ;

11. a lefolyt évről szóló s a kereskedelemügyi miniszterhez évente fölterjesztendő működési és ügyforgalmi jelentés megfogalmazása és fölterjesztése.

A szabadalmi ügyvivők alkalmazása és azoknak a szabadalmi törvény 43. §-ának értelmében az ügyvivői lajstromba való bejegyzése fölötti határozatok, egy, az elnök vagy helyettese elnöklése mellett két jogképzett tag belevonásával alakítandó osztályban hozatnak.

Irodák és segédhivatalok.

12. §. Az irodai teendők ellátására s a szabadalmi igazgatásban való segédletre a szabadalmi hivatalban fönnáll :

1. az iktató hivatal, a beérkező ügydarabok átvételére s iktatására;

2. a szabadalmi levéltár, a szabadalmi lajstrom vezetésére s a találmányok eredeti leírásainak megőrzésére ;

3. a h it et éli csarnok, a bejelentett szabadalmak nyilvános megtekinthetésére ;

4. a könyvtár, a szabadalmi irodalom termékeinek gyűjtésére és fölhasználására ;

5. a kiadóhivatal, az elintézett ügydarabok tisztázására és kézbesítésére ;

6. a pénztár, a szabadalmi hivatal pénz- kezelési teendőinek ellátására ;

7. az irattár, az elintézett ügydarabok gyűjtésére és könyvelésére.

A nevezett irodák és segédhivatalok ügyvitelét és szorosabb értelemben vett hatáskörét a szabadalmi hivatal elnöke által kibocsátott és a kereskedelemügyi miniszternek tudomásvétel végett bemutatandó utasítások zabályozzák.

II. A szabadalmi hivatal személyzete.

13. A szabadalmi hivatal személyzete áll :

A) állandó s nem állandó jogképzett személyzet- ;

B) az állandó s nem állandó műszaki személyzet- ;

C) az irodaszemélyzet- ;

D) a szolgaszemélyzet- ;

E) a kisegítő személyzetből.

A) A jogképzett személyzet.

14. §. A szabadalmi hivatal állandó jogképzett tisztviselőinek, — a X. rangosztályba tartozóknak a kivételével, — ugyanaz a rangjuk, jellegük és czímük, mint a cs. kir. kereskedelemügyi minisztérium megfelelő rangosztályú fogalmazó tisztviselőinek.

A szabadalmi hivatalnak a X. rang- osztályba tartozó jogképzett tisztviselőinek a czíme : «szabadalmi hivatali fogalmazó».

15. §. A szabadalmi hivatal állandó és nem állandó jogképzett személyzetének, az 1893 ápril 20-án kelt törvény (1. R. G. Bl. 68. számát) értelmében, a közszolgálatba lépésre megkívánt minősítéssel, a jog- és államtudományi tanulmányok bevégzése és az elméleti államvizsgák sikeres letétele alapján, kell bírnia.

16. §. A szabadalmi hivatal nem állandó jogképzett tagjai a 15. §. szerint képesített ama személyek közül veendők, a kik vagy tényleges állami szolgálatban, vagy a nyug- díjállományban vannak.

B) A műszaki személyzet.

• 17. §. A szabadalmi hivatalnál állandóan

alkalmazandó műszaki személyzet minősítését, valamely belföldi műegyetemen, gazdá- szati főiskolán vagy bányászati akadémán sikerrel letett államvizsgák- vagy szigorlatokról szóló bizonyítványok bemutatásával tartozik igazolni. Ugyancsak igazolja ezen minősítést a főgymnáziumi vagy a főreáliskolai tanári képesítés, a mennyiben ez a matematikai-, természettudományi szakmákra vonatkozik ; továbbá, a valamely belföldi egyetem bölcsészeti karánál elnyert doctoratus, a mennyiben a főszigorlat vala-