Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

III. Budapesten

56

működésünk alatt azonban én is annyira begyakorlódtam a gépszerkesztésbe, hogy rövid előtanulmány után vállalni mertem a perforátor megszerkesztését és elkészítését. Segítségül egy ügyes rajzolót és egy jó műszerészt kértem a gyártól.

Az elsőt meg is kaptam Salzer Pál úr személyében, ki Pintér űr unokaöccse volt. Akkor jött az iskoláról s noha csak ipariskolát végzett, kitűnően rajzolt s a szerkesztésben is ügyesnek bizonyult.

Műszerészül pedig Staub József urat adták hozzám, a) saját kívánságára. Nála ügyesebb és képzettebb műszerészt azóta se láttam, pedig sok ilyennel volt dolgom. Későbben velem jött Párisba is, de néhány év múlva, mivel családja Budapesten maradt visszakívánkozott s az Egyesült Villamossági gyárnál lett a kísérleti osztály üzemvezetője.

Kissé tovább tartott ugyan, de sikerült a perf őrá tort, Virág elgondolásai keretében úgy megvalósítani, hogy nem csak a gyakorlatban megállta helyét, hanem a külföldi szakértők előtt is általános megcsodálásnak örvendett.

A közbenső időt hasznosan tudtam felhasználni, a gyostávírókésziilékeken, hosszabb igénybe vétel esetén, még itt ott, mutatkozó hiányok kiküszöbölésére is. Mert noha az egész rendszer a laboratóriumban és személyes vezetés mellett kifogástalanul működött, ez nem volt elegendő. Részletesen meg kellett vizsgálni, hogy idegen vagy, nem egészen hozzáértő kézben, miféle bajok vagy nehézségek merülhetnek fel. Mi történhet, ha a távírótiszt nem eléggé gondos'?

A gyakorlatban sokszor azon fordul meg valamely új találmány sorsa, hogy eléggé kipróbálva állítják e gyakorlatba.

Hogy példát említsek, a Baudot-féle távírókészülék, mely most nemcsak egész Franciaországban, hanem igen