Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

I. Hogyan jött létre a gyorstávíró?Alvinczi Péter

4 kellett hozzá tennem semmit, hogy fokozzam az érdekessé­gét, mert az élet eredetibb mozzanatokat nyújt, mint a fantázia. Egyes részleteket azonban elhagyok, mert nem akarom, hogy bárki is támadva érezze magát. Ahol pedig a dolog sorja kényesebb részletek elmondását is megköve­teli, nevek helyett betűvel jelölöm a szereplőt. A gyorstávíró teljes műszaki leírását az elbeszélő szö­vegben mellőzöm. A készülék, legutolsó formájában, 45.000 szót tud óránként továbbítani, több mint ezer kilométer tá­volságra, jól olvasható kurziv írással. E rendkívüli telje­sítő képesség ellenére a legtöbb olvasót mégis inkább ér­dekli a találmány létrejöttének regényes folyamata és a gyakorlatba állításért folytatott másfél évtizedes mozgal­mas küzdelem, mint a hosszas műszaki leírás. A készülék egyes részeinek ismertetése úgy is sorra kerül a lejátszódó eseményekkel kapcsolatosan, de kisebb betűszedéssel, úgy, hogy akinek nincsenek műszaki ismere­tei, vagy ilyen részletek nem érdeklik, nem kénytelen rájuk kitérni, hanem csak az elbeszélő részt kapja. Míg azok, aki­ket érdekel, a függelékben megtalálják a készülék teljes műszaki leírását, a két föszabadalom igénypontjait és a gyorstávíró gazdaságosságára vonatkozó összehasonlító számításokat más rendszerekkel is. így tehát elég, ha pár szóval előre bocsátom a találmány lényegének alapeszmé­jét. Mindenkinek volt már kezében tükör, mellyel falra verte vissza a napsugarakat és tetszése szerinti girbe­gurba vonalakat írt a fénysugárral. Vetítsük a fénysuga­rat sötétkamrába és fal helyett írjunk fényérzékeny pa­pírra. Előhívás után kezünkben lesz vonalaink fényképe. Erősítsük a tükröt olyan készülékre, melynek egyik része függélyes, másika pedig vízszintes irányban mozgat­hatja a tükröt, akkor a tükör, eme két egyenes irányú

Next

/
Thumbnails
Contents