Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)
VIII. Rio de Janeiroban
128 amerikai konyha. A húst azonnal meg kell sütni a levágás után, mert pár óra alatt már romlik s persze igen kemény. Jég akkor még nem igen volt kapható, csak igen kevés és méregdrágán akadt olykor-olykor. Kenyeret is valami földi gumóból őrölt lisztből sütnek. Ellenben gyümöcs van bőségesen s egyike-másika valóban kiváló, pl. a zöldhéjúj sárgabélű, cukorédes narancs. A görögdinnye vadon terem. Több mint félméter átmérőjű nagyságú, de koránt semj oly ízletes, mint a mienk. A szállodákban és a jobb magán- házakban persze francia konyha van, de Párisban aligha ismernének rá. I A szállodám a tengerparton állt. A hátsó kapun azonban már a hegyre felmenő erdőbe lehetett kilépni. Mintegy ötven méterrel feljebb nyomorúságos kis viskó állott. Szerecsen család akta. Hét kis fekete gyerek, 3—10 évesig, mint az orgona sípjai, minden reggel, magasságbeli sorrendben kiállt az ajtó elé s naphosszant onnét bámulta az alanti életet. Mindeniken csak egy ingecske volt s pont a köldökig ért. A legtöbb szállóvendég le is fotografálta őket, ami egy kis jövedelmet jelentett számukra. A gyorstávírót a fötávíróhivatalban állítottam fel s a megszokott hatás itt sem maradt el. Hamarosan tudtomra adták, hogy előkelő látogatóink lesznek, s az elnök — Af- fonso Penna — is meg fogja szemlélni a készülékeket. Előzetesen természetesen elmentünk hozzá bemutatkozni. Texeira barátom megkérdezett, mit szándékozom mondani az çlnôknek? — Sajnos — feleltem —, csak annyit tudok portugálul, amennyit a villamosban tanultam eddig: „Proibito é fumare nos treis primeiros bancos“ (az első három padban tilos a dohányzás). Ezt már tudja az elnök is, nevetett Texeira úr, de sze-