Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Hírek, események. Dr. Ficsor Mihály: Az innovációs törvényről jogászi szemmel
72 Dr. Ficsor Mihály 2.5. Az Itv. V. fejezete a szellemi alkotások hasznosításának támogatását szabályozza, igaz, címében - kissé félrevezetőén — a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére is utal, mintha az nem az iparjogvédelmi és a szerzői jogi törvényekre, hanem az Itv.-re — vagy arra is - tartozna. Az Itv. 16. §-a szerint a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt kedvezményezettje köteles gondoskodni arról, hogy a projekt keretében létrejött szellemi alkotással kapcsolatos, a jogszabály adta keretek közötti lehető legteljesebb jogosultságok a kedvezményezettre szálljanak át oly módon, hogy ez lehetővé tegye a projekt eredményének a támogató által megkövetelt átengedését is. Ha a projekt megvalósításában többen működnek közre, köztük az ilyen módon átszállt - szellemi alkotással kapcsolatos - jogokban való részesedés arányát szerződésben kell megállapítani [Itv. 16. § (1) bek.]. Ha a támogató megköveteli a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt eredményeként létrejött szellemi alkotás (pontosabban: az ahhoz fűződő vagyoni jogok) közcélú felhasználásra ellenérték nélkül történő átengedését, azt a pályázati kiírásnak és a támogatási szerződésnek is tartalmaznia kell [Itv. 16. § (2) bek.]. Az indokolás e rendelkezéseknek azt a célt tulajdonítja, hogy „a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósítandó projekt esetében a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogosultságok a lehető legteljesebb mértékben a pályázat nyertesét, azaz a támogatás kedvezményezettjét illessék meg”. Az indokolás szerint fontos, hogy e „jogok olyan személy, illetve szervezet birtokába kerüljenek, aki a pályázat kiírója számára is ismert a pályázat elbírálásának időpontjában, és ez a körülmény is mérlegelhető legyen a támogatás odaítélésekor. Ez biztosítja a pályázat kiírójának azt a lehetőséget, hogy ha a projekt eredményeként létrejövő szellemi alkotás hasznosítási jogát másnak (is) biztosítani akarja, akkor a kedvezményezett legyen abban a jogi helyzetben, hogy az átruházást, illetve a hasznosítási jog átadását jogszerűen meg tudja tenni.” Az Itv. 17 §-ának (1) bekezdése értelmében ha azt a projekt célja, eredményének jellege lehetővé teszi, közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatás esetében a pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázó az elvárható gondossággal eljárva törekedjen a) a projekt keretében létrehozott eredmény magyarországi, illetve Magyarországra kiterjedő iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére, fenntartására, megújítására; b) a támogatott projekt keretében létrejövő eredmények magyarországi hasznosítására. Az Itv. a szóban forgó szellemi alkotások Magyarországra kiterjedő iparjogvédelmi oltalmán nyilván az európai szabadalmi oltalmat, a közösségi növényfajta-oltalmat és a formatervezési minták közösségi oltalmát érti. Több személy vagy szervezet együttes pályázása esetén a pályázat kiírója megkövetelheti az együttműködésben részes feleknek (a konzorcium tagjainak) a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokra vonatkozó előzetes - a hasznosítást is elősegitő - megállapodását [Itv. 17. § (2) bek.]. A támogatási szerződésben meg kell határozni a pályázót az előzőek szerint terhelő kötelezettségek felróható elmulasztásának jogkövetkezményeit [Itv. 17. § (3) bek.]. Mindehhez az indokolás a következő magyarázatot fűzi: „A támogatási szerződés — ha azt a projekt természete indokolja — a támogatást elnyerő pályázó számára kötelezettségként írhatja elő az innováció eredményének iparjogvédelem alá helyezését és hasznosítását. Ez a szabály ösztönzi, hogy a közfinanszírozású forrásból megvalósuló kutatási eredményeket a pályázó hasznosítsa, és ennek megfelelően az oltalomra érdemes technológiai vívmányokba történt befektetés megtérülhessen. A törvény e tárgyban általánosan követendő szabályokat fogalmaz meg. Az ezen túlmenő részletes és egyedi rendelkezések a mindenkori pályázati kiírás, illetve azzal összhangban a támogatási szerződés részét kell, hogy képezzék. A konkrét kötelezettségek előírásában, a teljesítés feltételeinek és körülményeinek megítélésében a szerződő feleknek mérlegelési lehetőségük van.” Az Itv. fontos újdonsága a szellemi tulajdon-kezelési szabályzat. A miniszteri indokolás abból indul ki. hogy a „szellemitulajdon-kezelési szabályzat a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének, hasznosításának, a szellemi alkotások tudatos, felelős és előrelátó kezelésének fontos eszköze, és mint ilyen, az innovációs és vagyongazdálkodási kultúra fejlődésének megnyilvánulása”. Az indokolás úgy ítéli meg: „a szabályzat megléte mind a szervezet vezetése, mind a felügyeleti és ellenőrző szervezetek számára nemcsak annak megítélését segíti elő, hogy a szellemi alkotás hasznosítására tett intézkedések során kellően figyelembe vették-e a hasznosításra kerülő szellemi alkotás létrehozásának közfinanszírozásból fedezett ráfordításait, a közfinanszírozású kutatóhely alaptevékenységének folytatásához fűződő érdekeit, hanem azt is, hogy egyáltalán milyen mértékben hasznosulnak a költségvetési források igénybevételével keletkezett szellemi alkotások.” Az Itv. 18. §-a mindezekre tekintettel előírja: a kutatóhelynek minősülő költségvetési szervnek és közalapítványnak, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek minősülő közhasznú társaságoknak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük. E szabályzatnak különösen a következőkre kell kiterjednie: a) a kutatóhelyen létrejött és az ellenszolgáltatás fejében szerzett szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, beleértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását; b) a szellemi alkotásnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adásának (apportálásának) vagy egyéb módon történő hasznosításának feltételeire, valamint a szellemi alkotás apportálásával szerzett részesedés megszüntetésének vagy mértéke csökkentésének feltételeire, továbbá a kezelésére vonatkozó elvekre és feladatokra, figyelemmel a szellemi alkotás a) pont szerint meghatározott értékére is; c) a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre; d) ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé teszik, a kutatóhellyel köztisztviselői, közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában;
