Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő
94 Dr. Palágyi Tivadar nak érdekében vezették be, hogy segítsék a generikus gyógyszert gyártó cégeket, és egyúttal korlátozzák e cégek szabadalmakkal kapcsolatos visszaéléseit. A bíróság többségi véleménye szerint az 5( 1.1) szakasz nem vonatkozik innovatív gyógyszerekre, vagyis azt csupán szabadalmazott gyógyszerek generikus másolatai kapcsán kell alkalmazni. így a Legfelsőbb Bíróság szűkén értelmezte a kérdést. Minthogy a kanadai kormány javasolta az 5(1.1) szakasz törlését, a Legfelsőbb Bíróság döntése nem minősíthető nagyjelentőségűnek. A jövő dönti el, hogy az értelmezési elvek hogyan befolyásolják a Szövetségi Bíróság joggyakorlatát. 18. Kína A) 2001 szeptemberében az amerikai Pfizer cég az ENVACAR védjegy lajstromozására irányuló kérelmet nyújtott be az 5. áruosztályban. A kérelmet a védjegyhivatal elutasította arra hivatkozva, hogy a lajstromoztatni kívánt szó vérnyomáscsökkentő típusú gyógyszerek vonatkozásában generikus név. A Pfizer a hivatal határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Védjegy-felülvizsgálati Tanácsnál (VFT). A tanács azonban a fellebbezést elutasitotta azzal az indokolással, hogy az ENVACAR szót a „Korszerű angol-kínai gyógyszerészeti szótár” vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kapcsán generikus névként definiálja. A VFT döntése ellen a Pfizer 2004 szeptemberében a pekingi 1. sz. Közbenső Népbíróságnál (KNB) keresetet indított, arra hivatkozva, hogy az envacar szótár szerinti meghatározása pontatlan és helytelen volt, és minthogy a szótár nem tekinthető megbízhatónak, ezért bizonyítékként sem használható fel. A Pfizer ezt a nevet maga alkotta és lajstromoztatta védjegyként számos országban. A védjegyet elsődlegesen vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kapcsán használták, de egyéb típusú gyógyszerek esetében is alkalmazták. Abból a tényből, hogy a szó vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kapcsán tett szert hírnévre, a VFT helytelenül következtetett arra, hogy ilyen típusú gyógyszerek generikus neve lenne. A KNB 2004 decemberében hozott döntésében megállapította, hogy a VFT helyesen döntött, mert egy publikációnak a kérdéses szóval kapcsolatos meghatározását fel lehet használni egy védjegy lajstromozhatóságának megítélésére, és a Pfizer nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra, hogy ez a publikáció pontatlan és nem megbizható. B) A Kínai Védjegyhivatal 2005. szeptember 8-án hozzászólás céljából közzétette a védjegyvizsgálat szabályait. Ez az első olyan kínai védjegyvizsgálati irányelv, amelyet abból a célból publikálnak, hogy hivatalos elfogadása előtt szakemberek véleményt nyilváníthassanak róla. 19. Litvánia Az alábbiakban a Litván Szellemitulajdon-védelmi Flivatal Fellebbezési Tanácsa által védjegyügyekben hozott három érdekes döntésről számolunk be. Az amerikai McDonald’s cég felszólalt a MACCOFFEE védjegy lajstromozása ellen arra hivatkozva, hogy az hasonlít a saját MCDONALD’S védjegyéhez. A Fellebbezési Tanács azonban elutasította a felszólalást megállapítva, hogy a 30. áruosztályban instant kávékeverékekre lajstromoztatott MACCOFFEE védjegy nem hasonlít az amerikai felszólaló védjegyéhez. A Fellebbezési Tanács a milka és a MlLKO védjegyet a 29. és a 30. áruosztályban hasonlónak találta, megállapítva, hogy a MILKO védjegy a fogyasztókban hasonló általános benyomást kelt, mint a MILKA védjegy. Ezért a Milka cég felszólalása alapján elutasította a MILKO védjegy lajstromozására irányuló kérelmet. A Fellebbezési Tanács az AMARYLés az ALMATIL védjegyeket is hasonlónak minősítette, és nem vette figyelembe a végződésekben meglevő különbséget. 20. Nagy-Britannia A) A közösségi mintára vonatkozó 2005. évi rendelkezések Nagy-Britanniában 2005. október 1-jén léptek hatályba. Ehhez számos olyan jogszabályt, amely az angol nemzeti minták lajstromozására vonatkozik, kiterjesztettek a közösségi mintákra. Az új törvény hatálybalépését megelőzte a törvénytervezet publikálása és a szabadalmi hivatal által 2004 szeptemberében megkezdett konzultáció, amelynek keretében azonban viszonylag kevés hozzászólás érkezett, és gyakorlatilag senki nem nyilvánított ellenvéleményt a javasolt változásokkal szemben. B) A szabadalmi joggyakorlatban a „szakembert” jól meghatározott jelzőkkel szokták felruházni (egy híres bíró szerint kiérdemli a „stréber” jelzőt); a védjegyjogban az „átlagos fogyasztó” is jól meghatározott jelzőket kapott, így mondják például átlagosan jó megfigyelőnek (averagely observant). Ezeknek a képzeletbeli megfelelője az új európai mintatörvény szerint a „tájékozott felhasználó” (informed user). A Woodhouse UK Pic v. Architechtural Lighting Systems (ALS) ügyben az angol Szabadalmi Bíróság (English Patents County Court) vette először szemügyre a „tájékozott felhasználó” személyét. Bár a bíróság a mintalajstromozást más okok miatt érvénytelennek tekintette, a bitorlás kérdését a vélt bitorlás által a tájékozott felhasználóra gyakorolt általános benyomásra hivatkozva ítélte meg. A bíróság a tájékozott felhasználót a lajstromozás tárgyát képező tárgyak használójaként vette figyelembe, így ez a személy több egy utcai járókelőnél, de kevesebb a tárgyak gyártójánál. Az adott ügyben a tájékozott felhasználó egy városi fejlesztőrészleg szabályos tagja, aki ismeri a piacon hozzáférhető termékeket, és alapvető műszaki megfontolásokról is van némi fogalma. A szabadalmi jogban használt „szakember” itt nem volt figyelembe vehető. A minta tárgya egy függőleges rúd felső végéhez merőlegesen csatlakoztatott konzolon rögzitett lámpatest volt. Bár a tájékozott felhasználó valószínűleg több figyelmet fordított volna a lámpatestre, amely funkcionális, vizuális, esztétikai és kereskedelmi szempontból a minta legfontosabb eleme, a konzol megjelenését sem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert az része volt annak, amit a mintabejelentés kapcsán újnak tüntettek fel. A „tájékozott felhasználó” végleges meghatározását az Európai Bíróságtól (European Court of Justice, ECJ) várják.
