Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő

92 Dr. Palágyi Tivadar korlátozza a SAB lehetőségeit a hazai sport szponzorálásá­ra. A CC szerint a bíróságnak meg kell határoznia annak a valószínűségét, hogy egy védjegy milyen hátrányt idéz elő az eladásban, de ehhez konkrét tények kellenek, nem pedig megalapozatlan állítások. A CC megállapította, hogy a pólókon olvasható üzenet valóban kényelmetlen érzést válthat ki egyesekben, és ez erkölcsileg kellemetlennek vagy elfogadhatatlannak tűnik, de nem feltétlenül jelent a 34(1 )(c) szakaszban foglaltakkal való ütközést. Az ilyen erkölcsi vagy egyéb feddés nem ve­hető figyelembe, ha a kifejezés az alkotmány oltalmát élve­zi. Ezért az alkotmánybíróság megállapította, hogy a LOP pólófeliratai nem tekinthetők kereskedelmi kárt valószínű­sítő tényezőknek. 11. Ecuador Az Ecuadori Szellemitulajdon-védelmi Hivatal elutasított három olyan védjegybejelentést, amelyben termékek el­adására szolgáló palackok alakjára kívántak oltalmat sze­rezni. Az elutasítást a hivatal azzal indokolta, hogy az igé­nyelt alakok nem rendelkeztek megkülönböztető jelleggel. A hivatal határozata azért bír különös jelentőséggel, mert az ecuadori védj egy gyakorlatban korábban nem volt egyér­telműen lefektetve, hogy a megkülönböztető jelleg a véd­jegyoltalom feltétele. 12. Egyiptom Az Egyiptomi Védjegyhivatal új rendeleteket hozott a véd­jegybejelentések benyújtásával kapcsolatban. Az első rendelet szerint minden új védjegybejelentéssel együtt be kell nyújtani az egyiptomi konzulig felülhitelesí­tett meghatalmazást. A második rendelet hat hónapos határidőt ad a hitelesített cégbejegyzés és az elsőbbségi bizonylat benyújtására. E ha­táridő elmulasztása a bejelentés érvénytelenítéséhez vezet. 13. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) hivatalos lapjá­nak (Official Journal of the EPO) 2005. évi 8-9. számában közleményt publikáltak, amelynek lényege a következő. A 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott olyan bejelentések esetén, amelyekben az ESZH nemzetközi elő­vizsgáló hatóságként (international preliminary examining authority, IPEA) jár el, és a nemzetközi kutatási jelentéshez írott véleményt (written opinion, WO) is csatol, a nemzet­közi elővizsgálat céljára a WO-t első írott véleménynek te­kinti. Az, hogy a nemzetközi kutatási jelentés (international preliminary examination report, IPER) kibocsátása előtt to­vábbi írott jelentést is kiad-e, teljesen az ESZH megítélésé­től függ; rendszerint nem ad ki második írott véleményt. Az ESZH az IPER kiadásakor rendes körülmények között fi­gyelembe veszi a bejelentő által benyújtott érveket és/vagy módosításokat, de rendszerint egy második Írott vélemény kiadása nélkül még akkor is, ha a bejelentő nem vette figye­lembe a hivatal kifogásait. Ezért a bejelentő érdekében áll, hogy válaszának benyúj­tásakor a lehető legalaposabban foglalkozzék az első írott véleményben foglalt összes kifogással. Az IPER kiadása előtt a bejelentő kérheti - előnyösen a kérelem (demand) benyújtásával egyidejűleg - telefonmegbeszélés lefolytatá­sát az ESZH illetékes elővizsgálójával; ekkor világosan meg kell jelölnie az általa megtárgyalni kívánt kérdéseket. Ha ezt a kérelmet a bejelentő időben terjeszti be, annak rendszerint helyt adnak, de további ilyen megbeszélések engedélyezése teljesen az elővizsgáló belátásától függ. B) Előző tájékoztatónkban azt közöltük, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál az európai és nemzetközi bejelenté­sek kutatási illetéke 2005. július 1-jén 1420 EUR-ról 1280 EUR-ra csökkent. Ezt az adatot most helyesbítjük, mert nem a kutatási illeték, hanem a vizsgálati illeték csökkent 1430 EUR-ról 1280 EUR-ra, a kutatási illetéket viszont ugyanekkor 690 EUR-ról 960 EUR-ra emelték. 14. Hongkong Az Indiai Védjegyhivatal elutasította az EARLY LEARNING CENTRE védjegy lajstromozására irányuló kérelmet. A ha­tározat szerint ez a kifejezés áruk és szolgáltatások jellegé­nek megjelölésére szolgál, és nem rendelkezik megkülön­böztető jelleggel. Emellett a lajstromoztatni kívánt kifeje­zés nyilvánvalóan deszkriptív jelentésű szavakból áll, és azok együttes használata nem ad több üzenetet, mint a ré­szek összege. 15. India A) Indiában lehetőség van védjegyek kapcsán helyreigazí­tást kérni egyrészt a védjegyek helytelen engedélyezése­kor, másrészt akkor, ha a védjegyjoggal visszaélnek, illetve a védjegyet nem használják. Ilyen helyreigazítási kérelmet a Szellemitulajdon-védel­mi Hivatalnál vagy a Szellemitulajdon-védelmi Fellebbe­zési Tanácsnál lehet benyújtani. A kérelem benyújtását az alábbi okok alapozhatják meg:- a védjegy használatának elmulasztása az előírt időtar­tamon belül;- a lajstromozás hiánya vagy elmulasztása;- hiba vagy hiány a lajstromozásban;- a felszólalási eljárást megalapozó bármilyen ok. Helyreigazítást használat hiánya miatt akkor lehet kérni, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a védjegy tulajdonosa a védjegy lajstromozását a használat szándékának hiánya nélkül kapta, vagy pedig, ha a védjegyet a tulajdonos a helyreigazítási kérelem benyújtása előtti három hónapot megelőzően nem használta. A felszólalás elmulasztása nem akadálya helyreigazítási kérelem benyújtásának. B) A 2005. februári tájékoztatóban írtunk arról, hogy 2005. január 1-jén új szabadalmi törvény lépett Indiában hatályba. Most arról kaptunk hírt, hogy az új törvény a sza­badalmi ügyvivőkre vonatkozó szabályozást is megváltoz­tatta. Korábban minden olyan személy, aki felsőfokú jogi végzettséggel rendelkezett jogosult volt bejegyzetetni ma­gát szabadalmi ügyvivőként. Az új törvény szerint csak azok szerezhetnek szabadalmi ügyvivői jogosítványt, akik­nek felsőfokú tudományos vagy műszaki végzettségük van, és leteszik az előírt ügyvivői vizsgát.

Next

/
Thumbnails
Contents