Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő

88 Dr. Palágyi Tivadar A bíróság azt is kifejtette, hogy a Texas Digital ügyben hozott döntés nem volt helyes, mert ahelyett, hogy az igény­pontbeli kifejezéseket a szabadalmi leírásnak megfelelő összefüggésben szemlélte volna, a bíróság a szavak elvont jelentésére összpontosított. Egy igényponti kifejezés ren­des jelentése megegyezik azzal, amit egy átlagos szakem­ber tulajdonítana neki a teljes szabadalmi leírás elolvasása után. A szótárra való túlzott támaszkodás azt a veszélyt hor­dozza magában, hogy a kifejezésnek a szakember számára adandó értelmét átalakítja absztrakt értelmezéssé, amely tá­vol esik a leírásban játszott sajátos szerepétől. A bíróság attól is óvott, hogy egy szótár szerinti tág meg­határozásból kiindulva az alsófokú bíróságok az oltalmi kört túl tágan értelmezzék, majd rámutatott, hogy kerülni kell a szabadalmi leírásban található korlátozásoknak az igénypontokra való alkalmazását, de megjegyezte: „Ésszerű biztonsággal lehet meghatározni az igénypon­tok megszövegezése kapcsán azt a határvonalat, ameddig korlátozásokat lehet alkalmazni, ha a bíróságok főleg azt veszik figyelembe, hogy egy szakember hogyan értelmezné az igénypontbeli kifejezéseket.” A bíróság rámutatott, hogy tisztában van azokkal a nehéz­ségekkel, amelyek akkor jelentkeznek, ha megkíséreljük meghatározni, hogy egy átlagos szakember kellően megér­ti-e a szabadalmi leírásban ismertetett kiviteli módokat ah­hoz, hogy meg tudja határozni egy igénypontban szereplő ki­fejezés jelentésének külső határait, majd leszögezte: „A kérdésnek az adott szabadalom szerinti összefüggés­ben történő megoldásához a tényleges találmány körét kell pontosan megragadni, és nem az igénypontok oltalmi körét kell a leírásban kinyilvánított kiviteli alakokra korlátozni vagy az igénypontok szövegét a leírástól elválasztva értel­mezni.” B)A Gillette cég 6 212 777 számú szabadalma (a továb­biakban: ’777 szabadalom) nedves borotválkozásra szolgá­ló, több pengével rendelkező készülékekre vonatkozik. A Gillette egy körzeti bíróságnál bitorlásért beperelte az Energizer Holdings, Inc. (Energizer) céget, azt állítva, hogy annak QUATTRO néven forgalmazott készüléke az ő szaba­dalmának oltalmi körébe ütközik. A QUATTRO készülék feje négy pengét tartalmaz. A bíró­ság elutasította a Gillette ideiglenes intézkedésre vonatko­zó kérelmét arra hivatkozva, hogy a szabadalmának 1. igénypontjában említett „első”, „második” és „harmadik” penge az oltalmi kört csupán három pengét tartalmazó ké­szülékre korlátozta, és így oltalmi köre nem terjed ki az Energizer négypengés készülékére. A Gillette a CAFC-hez nyújtott be fellebbezést, azt állítva, hogy az elsőfokú bíró­ság tévedett, amikor szabadalmának igénypontjait úgy ér­telmezte, hogy azok csak hárompengés borotvakészülékek­re vonatkoznak. A CAFC-nek azt kellett megállapítania, hogy a Gillette szabadalmának igénypontjában az alábbi kifejezés: „első, második és harmadik pengéből álló csoportot tartalmazó” (comprising... a group of first, second, and third blades) vo­­natkozik-e négypengés készülékekre, vagy csupán három­pengésekre van korlátozva. A három bíró közül kettőnek a (többségi) véleménye sze­rint az igénypont oltalmi köre nem volt hárompengéjű bo­rotvakészülékekre korlátozva, és vonatkozhatott négypen­géjü készülékekre is. Ennek a következtetésnek az egyik alapja az volt, hogy az 1. igénypont a „comprising” és a „group of’ kifejezésekkel „nyitott” formát alkalmaz, amely nem korlátozza az elemek számát, és így nem csupán há­rompengés készülékekre vonatkozik. Ezért bármilyen pen­ge az első és a harmadik között, amely az első pengénél na­gyobb és a harmadiknál kisebb igénybevételű, a pengék igényelt alcsoportjában „második” pengének” minősül. A többségi bírói vélemény szerint a quattro készüléknek két „második” pengéje van, mert a bitorlónak vélt készülék mindkét középső pengéje kielégíti az igénypont „második pengé”-re vonatkozó meghatározását. A többségi vélemény azt is a „comprising” szó nyitott ér­telmezését megerősitő ténynek tekintette, hogy az Energizer az Európai Szabadalmi Hivatalnál (ESZE) azzal érvelt, hogy a Gillette ’777 szabadalmának megfelelő euró­pai bejelentésének lényegileg azonos igénypontja nem zár­na ki négy vagy több pengével rendelkező elrendezéseket. A többségi vélemény szerint az Energizer ESZE előtti „nyilvánvaló elismerése világosan alátámasztja azt a meg­állapítást, hogy szakemberek a ’777 szabadalom igény­pontjait háromnál több pengével rendelkező borotvakészü­lékekre is kiterjedőnek értelmeznék”. A CAFC tanácsának egyet nem értő harmadik tagja, Archer bíró hosszú ellenvéleményt írt. Azzal érvelt, hogy az igénypontok megfelelő értelmezése a leírás alapján nem engedi meg, hogy az igénypontban szereplő „comprising” kifejezést úgy értelmezzék, hogy annak alapján az igény­pont oltalmi köre háromnál több pengét tartalmazó penge­egységre is vonatkozik. Szerinte a hagyományosan értel­mezett „comprising” kifejezés a borotvakészüléknek mint egésznek a korlátozásaira vonatkozik, vagyis a fejre, a vé­dőborítóra és a pengeegységre, és lehetővé teszi, hogy a ké­szülékben egyéb elemek is legyenek, azonban nem teszi le­hetővé a pengeegységben magában levő pengék számának a kiterjesztését. Archer bíró arra is rámutatott, hogy a leírás alapján nyilvánvaló: a három penge maga a találmány és nem csupán előnyös kiviteli alak, mert a leírás sehol sem említ háromnál több pengét tartalmazó pengeegységet. Archer bíró azt is leszögezte, hogy a leírás ismételten hi­vatkozik három pengére, és csupán egyetlen olyan hivatko­zás fordul elő, amely pengék többségével (plurality of blades) rendelkező pengeegységet említ, de ez a kifejezés a leírásban sehol nem ismétlődik meg; így a találmányt nem lehet tágabban értelmezni, mint ami a leírásban világosan ki van nyilvánítva. Végül Archer bíró arra utalt, hogy az igénypontok több­ségi értelmezése figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető funkciót (notice function), és egy versenytárs a borotvaké­­szülék-iparban csupán kristálygömb segítségével követ­keztethetett volna arra, hogy a ’777 szabadalom négypen­gés készülékre is vonatkozik. Bár Archer bíró egyetértett azzal, hogy a „comprising” és a „group of’ igénypontbeli kifejezéseket hagyományosan nyitottaknak tekintik, úgy gondolta, hogy a ’777 szabada­lom leírása „kellően világossá teszi, hogy a találmány a leírt elrendezésű három - és nem több - pengével rendelkező készülékre vonatkozik”. Ez az ügy arra szolgáltat példát, hogy a CAFC bírái és kü­lönböző tanácsai gyakran nincsenek egy véleményen, és el­

Next

/
Thumbnails
Contents