Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 6. szám - Fórum. A Londoni Megállapodásról. A MIE Gyógyszeripari Munkabizottságának állásfoglalása

A Londoni Megállapodásról 39 pedig a leírás alapján a „substantially” kifejezés hogyan ér­telmezendő. Márpedig a magyar versenytársaknak joguk van arra, hogy a Magyarországra érvényesített európai szabadal­mak ilyen nüánszokba menő olvasását magyar nyelven vé­gezhessék el. Bár az európai szabadalmak kb. 80%-a angol nyelven ke­rül benyújtásra és megadásra, jelentős — s egyes iparágak­ban domináns lehet — a német vagy francia nyelvű szaba­dalmi leírások száma is. E két nyelv ismerete hazánkban még lényegesen kisebb mérvű, mint az angolé. Az a tény, hogy egy szabadalom oltalmi körének megál­lapítása nem egyszerű, a szabadalmi törvény (Szt.) külön­böző rendelkezéseiből is levezethető. Az Szt. 24. § határoz­za meg a szabadalmi oltalom terjedelmét. Ha ennek megha­tározása egyszerű lenne, akkor nem lett volna szükség az Szt. 37. §-ának bevezetésére, amelynél a kérelmező az (1) bekezdés szerint külön eljárásban kérheti annak megállapí­tását, hogy adott terméke (eljárása) nem ütközik-e valamely szabadalom oltalmi körével. Ezt az eljárást a Magyar Sza­badalmi Hivatal háromfős tanácsban bírálja el, a bírósági szakaszban a Fővárosi Bíróság az illetékes, és három főből álló tanácsban dönt, a bírók közül kettőnek felsőfokú mű­szaki képzettséggel is kell rendelkeznie. Ha a feladat egy­szerű lenne, akkor nem lenne szükség ilyen komoly appará­tusra az elbírálásnál. Az Szt. ezenkívül a 84. §-ban külön rendelkezik a szabadalmi leírás értelmezéséről, és ehhez a szakaszhoz is hosszú miniszteri indokolás tartozik. Kérdéses, hogy egy átlagos felkészültséggel és nyelvis­merettel rendelkező magyar versenytárs tud-e olyan szinten idegen nyelven, hogy abban a kérdésben reális időn belül eligazodjék, amely még a hatóságoktól magyar nyelven is ilyen komoly felkészültséget követel meg. A hiányosabb nyelvtudásból eredő fenti versenyhátrány akkor küszöbölődik majd ki, ha a magyar vállalatok és vál­lalkozások műszaki fejlesztéssel és termékforgalmazással, értékesítéssel foglalkozó szakembereinek angol, francia, és német nyelvtudása eléri a skandináv vagy holland kuta­tók-fejlesztők szintjét (az angol, francia vagy német állam­polgárokkal szemben természetesen akkor is hátrányban le­szünk). Ez pedig a hazai nyelvoktatás erőteljes fejlesztése esetén is legalább húsz év! Külön kell utalnunk a magyar nyelv és az európai nyelvek között létező komoly nyelvtani és nyelvészeti különbségekre. 3. A csatlakozás a magyar vállalatok és vállalkozók számára - esetenként igen súlyos — anyagi hátrányo­kat okozna. A megállapodás értelmében - mint már említettük - a szaba­dalmi leírás teljes szövegét csak a versenytárs figyelmezteté­se, fenyegetése vagy a bitorlási per megindítása esetén kell a tagállam hivatalos nyelvére lefordítani. A jóhiszemű magyar versenytárs - nem mindenre kiterjedően tökéletes angol, francia vagy német nyelvismerete miatt — könnyen rosszul mérheti fel a szabadalomban feltárt találmányt, az igénypon­tok oltalmi körét, különös tekintettel arra, hogy az igénypon­tok értelmezése a leírás és a rajzok alapján történik. így tehát a Magyarországon idegennek számító nyelven kinyomtatott szabadalmi leírás alapján a gazdasági élet magyar szereplői magatartásuk következményeit nem képesek előre látni. Többéves kutató- és fejlesztőmunkát végeznek el, prototípu­sokat gyártanak, eljárásokat üzemesítenek, gyártóüzemeket építenek fel abban a hiszemben, hogy tervezett tevékenysé­gük harmadik fél szabadalmát nem sérti. A bitorlási per során azután kiderül, hogy értékelésük helytelen, hibás volt! Ez esetben a tennéket ki kell vonni a forgalomból, a gyártást le kell állítani, a hosszabb időn át tartó kutatás és fejlesztés, üzemesítés stb. teljesen hiábavalóvá vált. A magyar verseny­társ teljes szellemi és anyagi ráfordítása elveszett! S akkor még nem is beszéltünk a perköltségekről és a kártérítésről! A gazdasági verseny magyar szereplői esetenként elkerülhet­ték volna ezeket a veszteségeket, ha a tevékenységüket kor­látozó vagy ellehetetlenítő szabadalmi leírást anyanyel­vükön tanulmányozhatták volna, és ily módon tervezett tevé­kenységük szabadalmi függetlenségét megalapozottabban állapíthatták volna meg. 4. A csatlakozás sújtaná a kis- és középvállalkozókat A megállapodás szorgalmazói a kis- és középvállalkozók érdekvédelmét hangsúlyozzák azzal érvelve, hogy az euró­pai szabadalom fordítási költségeinek mérséklése éppen e szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező versenytársak­nak kedvez, ugyanis a hatalmas tőkével és anyagi lehetősé­gekkel rendelkező multinacionális vállalatok számára a fordítási költségek- szemben a kis- és középvállalkozások­kal - elenyésző tételt jelentenek. A kis- és középvállalatok a szabadalom jogintézményé­ben elsősorban nem jogkeresőként, hanem az idegen jogo­kat tiszteletben tartó versenytársként jelentkeznek. A kis- és középvállalatok általában nem szabadalmaztatnak je­lentős számú találmányt, és szabadalmaik az esetek túl­nyomó többségében nem úttörő jelentőségű találmányok, hanem más cégek által kifejlesztett eljárások és forgalom­ba hozott termékek módosításai, javításai, amelyek idegen tulajdonú szabadalmakba ütközhetnek. A kutatás jelenle­gi költségigényét figyelembe véve a kis- és középvállala­toknak általában nincs is módjuk alapvetően új találmá­nyok kidolgozására. Ebből következik, hogy a kis- és kö­zépvállalatok műszaki szakemberei az idegen tulajdonban levő szabadalmakat éppenséggel abból a célból tanulmá­nyozzák és olvassák, hogy tervezett fejlesztéseik ne üt­közzenek harmadik fél szabadalmi jogaiba. így tehát e vállalatok számára a fordítási költségek csökkentésénél sokkal fontosabb, hogy a kutatásuk és fejlesztésük gátját képező idegen szabadalmakat a műszaki információ meg­szerzése és a szabadalombitorlás elkerülése céljából anya­nyelvükön ismerjék meg. A magyar fordítás hiánya azért is különösen fájdalmas a kis- és közép-vállalkozások számára, mert ezeknél a magas szintű idegennyelv-tudás lényegesen alacsonyabb a nagy­­vállalatokénál. Figyelemmel a kis- és középvállalkozások­nak a magyar gazdaságban betöltött szerepére és arra a tö­rekvésre, hogy súlyuk növelése kívánatos, nem megenged­hető, hogy e vállalatok a legkorszerűbb műszaki tudást ma­gában foglaló és tevékenységüket egyúttal a legnagyobb mértékben korlátozó szabadalmakat ne magyar nyelven ta­nulmányozhassák.

Next

/
Thumbnails
Contents