Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Fórum. A Londoni Megállapodásról. A MIE Gyógyszeripari Munkabizottságának állásfoglalása
A Londoni Megállapodásról 39 pedig a leírás alapján a „substantially” kifejezés hogyan értelmezendő. Márpedig a magyar versenytársaknak joguk van arra, hogy a Magyarországra érvényesített európai szabadalmak ilyen nüánszokba menő olvasását magyar nyelven végezhessék el. Bár az európai szabadalmak kb. 80%-a angol nyelven kerül benyújtásra és megadásra, jelentős — s egyes iparágakban domináns lehet — a német vagy francia nyelvű szabadalmi leírások száma is. E két nyelv ismerete hazánkban még lényegesen kisebb mérvű, mint az angolé. Az a tény, hogy egy szabadalom oltalmi körének megállapítása nem egyszerű, a szabadalmi törvény (Szt.) különböző rendelkezéseiből is levezethető. Az Szt. 24. § határozza meg a szabadalmi oltalom terjedelmét. Ha ennek meghatározása egyszerű lenne, akkor nem lett volna szükség az Szt. 37. §-ának bevezetésére, amelynél a kérelmező az (1) bekezdés szerint külön eljárásban kérheti annak megállapítását, hogy adott terméke (eljárása) nem ütközik-e valamely szabadalom oltalmi körével. Ezt az eljárást a Magyar Szabadalmi Hivatal háromfős tanácsban bírálja el, a bírósági szakaszban a Fővárosi Bíróság az illetékes, és három főből álló tanácsban dönt, a bírók közül kettőnek felsőfokú műszaki képzettséggel is kell rendelkeznie. Ha a feladat egyszerű lenne, akkor nem lenne szükség ilyen komoly apparátusra az elbírálásnál. Az Szt. ezenkívül a 84. §-ban külön rendelkezik a szabadalmi leírás értelmezéséről, és ehhez a szakaszhoz is hosszú miniszteri indokolás tartozik. Kérdéses, hogy egy átlagos felkészültséggel és nyelvismerettel rendelkező magyar versenytárs tud-e olyan szinten idegen nyelven, hogy abban a kérdésben reális időn belül eligazodjék, amely még a hatóságoktól magyar nyelven is ilyen komoly felkészültséget követel meg. A hiányosabb nyelvtudásból eredő fenti versenyhátrány akkor küszöbölődik majd ki, ha a magyar vállalatok és vállalkozások műszaki fejlesztéssel és termékforgalmazással, értékesítéssel foglalkozó szakembereinek angol, francia, és német nyelvtudása eléri a skandináv vagy holland kutatók-fejlesztők szintjét (az angol, francia vagy német állampolgárokkal szemben természetesen akkor is hátrányban leszünk). Ez pedig a hazai nyelvoktatás erőteljes fejlesztése esetén is legalább húsz év! Külön kell utalnunk a magyar nyelv és az európai nyelvek között létező komoly nyelvtani és nyelvészeti különbségekre. 3. A csatlakozás a magyar vállalatok és vállalkozók számára - esetenként igen súlyos — anyagi hátrányokat okozna. A megállapodás értelmében - mint már említettük - a szabadalmi leírás teljes szövegét csak a versenytárs figyelmeztetése, fenyegetése vagy a bitorlási per megindítása esetén kell a tagállam hivatalos nyelvére lefordítani. A jóhiszemű magyar versenytárs - nem mindenre kiterjedően tökéletes angol, francia vagy német nyelvismerete miatt — könnyen rosszul mérheti fel a szabadalomban feltárt találmányt, az igénypontok oltalmi körét, különös tekintettel arra, hogy az igénypontok értelmezése a leírás és a rajzok alapján történik. így tehát a Magyarországon idegennek számító nyelven kinyomtatott szabadalmi leírás alapján a gazdasági élet magyar szereplői magatartásuk következményeit nem képesek előre látni. Többéves kutató- és fejlesztőmunkát végeznek el, prototípusokat gyártanak, eljárásokat üzemesítenek, gyártóüzemeket építenek fel abban a hiszemben, hogy tervezett tevékenységük harmadik fél szabadalmát nem sérti. A bitorlási per során azután kiderül, hogy értékelésük helytelen, hibás volt! Ez esetben a tennéket ki kell vonni a forgalomból, a gyártást le kell állítani, a hosszabb időn át tartó kutatás és fejlesztés, üzemesítés stb. teljesen hiábavalóvá vált. A magyar versenytárs teljes szellemi és anyagi ráfordítása elveszett! S akkor még nem is beszéltünk a perköltségekről és a kártérítésről! A gazdasági verseny magyar szereplői esetenként elkerülhették volna ezeket a veszteségeket, ha a tevékenységüket korlátozó vagy ellehetetlenítő szabadalmi leírást anyanyelvükön tanulmányozhatták volna, és ily módon tervezett tevékenységük szabadalmi függetlenségét megalapozottabban állapíthatták volna meg. 4. A csatlakozás sújtaná a kis- és középvállalkozókat A megállapodás szorgalmazói a kis- és középvállalkozók érdekvédelmét hangsúlyozzák azzal érvelve, hogy az európai szabadalom fordítási költségeinek mérséklése éppen e szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező versenytársaknak kedvez, ugyanis a hatalmas tőkével és anyagi lehetőségekkel rendelkező multinacionális vállalatok számára a fordítási költségek- szemben a kis- és középvállalkozásokkal - elenyésző tételt jelentenek. A kis- és középvállalatok a szabadalom jogintézményében elsősorban nem jogkeresőként, hanem az idegen jogokat tiszteletben tartó versenytársként jelentkeznek. A kis- és középvállalatok általában nem szabadalmaztatnak jelentős számú találmányt, és szabadalmaik az esetek túlnyomó többségében nem úttörő jelentőségű találmányok, hanem más cégek által kifejlesztett eljárások és forgalomba hozott termékek módosításai, javításai, amelyek idegen tulajdonú szabadalmakba ütközhetnek. A kutatás jelenlegi költségigényét figyelembe véve a kis- és középvállalatoknak általában nincs is módjuk alapvetően új találmányok kidolgozására. Ebből következik, hogy a kis- és középvállalatok műszaki szakemberei az idegen tulajdonban levő szabadalmakat éppenséggel abból a célból tanulmányozzák és olvassák, hogy tervezett fejlesztéseik ne ütközzenek harmadik fél szabadalmi jogaiba. így tehát e vállalatok számára a fordítási költségek csökkentésénél sokkal fontosabb, hogy a kutatásuk és fejlesztésük gátját képező idegen szabadalmakat a műszaki információ megszerzése és a szabadalombitorlás elkerülése céljából anyanyelvükön ismerjék meg. A magyar fordítás hiánya azért is különösen fájdalmas a kis- és közép-vállalkozások számára, mert ezeknél a magas szintű idegennyelv-tudás lényegesen alacsonyabb a nagyvállalatokénál. Figyelemmel a kis- és középvállalkozásoknak a magyar gazdaságban betöltött szerepére és arra a törekvésre, hogy súlyuk növelése kívánatos, nem megengedhető, hogy e vállalatok a legkorszerűbb műszaki tudást magában foglaló és tevékenységüket egyúttal a legnagyobb mértékben korlátozó szabadalmakat ne magyar nyelven tanulmányozhassák.
