Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Fehérvári Anikó: A kombinatorikus kémiai találmányok és szabadalmazhatósági lehetőségeik
A kombinatorikus kémiai találmányok és szabadalmazhatósági lehetőségeik 29 Tehát az ilyen igénypontok újdonságát a következők szerint lehetséges mérlegelni.- Az 1 -es típusú (eleve véletlenszerű vagy ,/olyamat/előállítás/reakció” által meghatározott termék vagy keverék) vegyülettár akkor tekinthető újnak, ha az elsőbbség időpontja előtt csak az ezt alkotó egyedi molekulákat írták le. Ennek megfelelően nem tekinthető újnak a vegyülettár, ha az elsőbbség időpontja előtt ugyanezen vagy ezekkel átfedő vegyületeket tartalmazó vegyülettárat tártak fel. Kivétel e klasszikus elv alól az az eset, ha a vegyülettár az azt előállító folyamattal van megadva, és ez a folyamat szükségszerűen az addig ismert vegyülettáraktól eltérő vegyülettárhoz kell, hogy vezessen.- A 2-es típusú („elrendezés”) vegyülettár nem új, ha az elrendezés olyan, hogy a vegyületek térbelileg el vannak választva, és korábban hasonló elrendezést írtak le, vagy az elrendezés legalább egy eleme, vegyülete ismert volt, vagy egy átfedő általános képlet is újdonságrontó lehet. Kivétel azonban, amikor a vegyületek mind ugyanahhoz a hordozóhoz vannak kötve. Azonban egy elrendezés leírása által megszűnhet az elrendezés néhány tagját leíró általános képlet újdonsága. Az ilyen igénypontok feltalálói tevékenység szempontjából való értékelése a következők szerint történhet.- A legtöbb kombinatorikus vegyülettár esetében a feltalálói tevékenység hiányzik, mivel vegyülettárak előállítása tesztelési célra, kémiai anyagok valamely kívánatos tulajdonsága meglétének azonosítására, rutinműveletnek tekinthető. A vegyülettár létrehozása első látásra nyilvánvaló.- A legtöbb vegyület nem rendelkezik a kívánt technikai hatással vagy aktivitással, és lévén maga is egy létező dolog, entitás, a tárnak önmagában is feltalálói tevékenységen kell alapulni. Mindezek alapján a legtöbb kombinatorikus vegyülettár nem teljesíti a feltalálói tevékenység kritériumát. Alapvetően a feltalálói tevékenység vagy az ipari alkalmazhatóság abban az esetben ismerhető el, ha a vegyülettár önmagában (és nem az alkotóelemei) használható fel a gyakorlatban. Ez a vegyülettárak természetéből nagyon ritkán fordul elő. E téma végkövetkeztetése az, hogy a kombinatorikus vegyülettárak ritkán szabadalmazhatok. Azonban szabadalmazhatok kombinatorikus vegyülettárakat alkalmazó módszerek, például tesztelési módszerek, illetve vegyülettárak létrehozására szolgáló eljárások, feltéve persze, hogy kielégítik a szabadalmi törvény egyéb követelményeit.3 IV. Esettanulmány A kombinatorikus kémia tárgyában az EPO Fellebbviteli Tanácsának volt már néhány döntése. A T 0704/02 (2003. 09.30) számú döntés tárgyát az EP 1002572 számon közzétett bejelentés elutasítása után benyújtott fellebbezés képezi. A fenti bejelentés tárgya új anyagok kombinatorikus szintézise. Az 1. igénypont: Az AIPPI-MIE konferencián (Budapest, 2003) elhangzott „Complex patentability and claims interpretation problems in the field of pharmaceutical inventions” (Bertrand Gellie, Director, European Patent Office) előadás alapján. „Eljárás hasznos tulajdonságokkal rendelkező anyagok azonosítására, azzal jellemezve, hogy a) egy elrendezést hozunk létre, amely egyes tartományonként 10-nél több különböző anyagból áll egy szubsztráton, és az anyagok az alábbi összetevőkből állnak: i) szervetlen vegyületek, amelyeket úgy állítunk elő, hogy szervetlen vegyületeket folyadékfázisba viszünk, változtatva a tartományok között a bevitt komponensek összetételét, sztöchiometriáját vagy mennyiségét, ii) fémorganikus anyagok, iii) nem biológiai szerves polimerek, b) teszteljük az elrendezést alkotó anyagokat hasznos tulajdonságuk alapján, ahol egy tartomány mérete kisebb, mint 5 cm2, és a sűrűsége nagyobb, mint 0,1 régió/cm2.” A 2. igénypont: „Az 1. igénypont szerinti eljárás, amelyben az elrendezést valamely elektronikai, termikus, mechanikai, morfológiai, optikai, mágneses és/vagy kémiai tulajdonsága alapján teszteljük.” A Vizsgálati Osztály elutasította a bejelentést azzal az indokkal, hogy az 1. és 2. igénypont szerinti találmány nincs oly módon ismertetve, hogy azt szakember meg tudja valósítani. Elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a bejelentés és az 1. igénypont nem felel meg az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 83. és 84. cikkében foglalt követelményeknek.4 A bejelentés azért nem felel meg a fenti követelményeknek, mert egy hasznos tulajdonságokkal rendelkező anyagok azonosítására szolgáló eljárás, ami nincs részletesen ismertetve, és csak instrukciót ad szakember számára, nem kivitelezhető tekintettel arra, hogy a nem definiált tulajdonságú termékek azonosítása nem lehetséges. A 2. igénypont határozatlan és általános. A bejelentő módosította az 1. igénypontot, a 2. igénypontot pedig beépítette az 1. igénypontba. A módosított 1. igénypont: „Anyagok azonosítására szolgáló eljárás, azzal jellemezve, hogy i) kialakítunk egy elrendezést, amely 10-nél több különböző anyagot tartalmaz területenként egy szubsztráton, az anyagok lehetnek szervetlen anyagok, fémorganikus anyagok vagy nem biológiai szerves polimerek, azzal jellemezve, hogy az elrendezést úgy alakítjuk ki, hogy a) az anyagok két vagy több komponensét a szubsztrát régióihoz juttatjuk, b) ......., c) ....., ii) a mátrix anyagait valamely elektronikai, termikus, mechanikai, morfológiai, optikai, mágneses és/vagy kémiai tulajdonságuk alapján teszteljük.” A Fellebbviteli Tanács a módosított 1. igénypontot elfogadhatónak találta, mert az eljárási lépések egyértelműek, 83. cikk: A találmány feltárása - Az európai szabadalmi bejelentésnek kellően egyértelműen és teljes körűen kell feltárnia a találmányt ahhoz, hogy azt szakember meg tudja valósítani. 84. cikk: Az igénypont - Az igénypontokban kell meghatározni azt a tárgyat, amelyre oltalmat igényelnek. Az igénypontokat egyértelműen és tömören kell megfogalmazni, és azokat a leírásnak alá kell támasztania.
