Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Fehérvári Anikó: A kombinatorikus kémiai találmányok és szabadalmazhatósági lehetőségeik
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 6. szám 2005. december FEHÉRVÁRI ANIKÓ A kombinatorikus kémiai találmányok és szabadalmazhatósági lehetőségeik A témával kapcsolatos egyik korábbi írásunkban a kombinatorikus kémiai találmányok szabadalmazhatóságának általános kérdéseivel foglalkoztunk. Ennek során áttekintettük a lehetséges találmánytípusokat és a szabadalmazhatósági problémákat. Az akkori helyzet lényege, hogy nem volt kialakult állásfoglalás az ilyen típusú bejelentések oltalmazhatóságával kapcsolatban, és eltekintve attól, hogy az Amerikai Egyesült Államokban engedélyeztek néhány szabadalmat, sem európai, sem magyarországi állásfoglalás nem alakult ki. Az időközben eltelt három év alatt ugyan jelentős áttörés nem történt - továbbra sincs kialakult joggyakorlat - bizonyos megfontolások azonban körvonalazódnak, az újdonságvizsgálat problematikája megoldódni látszik, és a kombinatorikus kémiai tárgyú bejelentésekkel mint új találmányi területtel foglalkoznak az Európai Szabadalmi Hivatalban. Az új anyagok, ezen belül az új vegyületek előállítása állandó törekvése és fokmérője a tudomány és a technika fejlődésének. Különösen igaz ez a szerves kémiai szintézisekre, elegendő csupán a gyógyszerkémiai kutatásokra gondolni. Napjainkban a hagyományos preparativ kémiai módszerek mellett immár meghatározó szerepet kaptak a nagyszámú új molekula előállítására és tesztelésére alkalmas, automatizálható kombinatorikus kémiai eljárások. A kombinatorikus kémia robot- és manuális eljárásokat használ nagyszámú, kis léptékű kémiai reakciók elvégzésére, amelyek mindegyike másféle reagenskombinációt alkalmaz szimultán vagy párhuzamos módon, igy rövid idő alatt nagyszámú diverz szerkezetű molekulát vagy molekulahalmazt hoz létre a szűrővizsgálathoz. Az eljárással előállított vegyületek gyűjteményét kémiai könyvtárnak vagy vegyülettámak (vagy jellegére utalva peptidtámak, oligomertámak stb.) nevezzük. A kombinatorikus kémiában eljárásokat dolgoztak ki szilárd hordozón és oldatban. E két módszer előnyeit egyesitik a szilárd hordozóra kötött reagensek oldatfázisú alkalmazásánál, a folyadékfázisú szintéziseknél. Az egyes eljárásokkal molekulaelegyek vagy egyedi molekulák párhuzamos szintézisére törekedhetnek („library” és „arrays”). Nem ritka, hogy az egy-egy program keretén belül előállított heterociklusos vegyületek száma meghaladja a több tízezret vagy százezret. Heterociklus típusa Biológiai célpont Általános szerkezet Előállított molekulák száma Hivatkozás Hidantoin és Tiohidantoin szigma receptorok X „I X f HN N^yO (M r nht 38 880 79 Tetrahidroizokinolin szigma receptorok Q^OH cvX. O R 43 000 80 Imidazopirido-indol-0 R>£V/\ R 46 750 81 Bicikiusos guaiiidin opioidreceptor (kappa) Candida albicans R1 »hTIÁ 102 459 82. 83 2-Imidazol idinon és 2-lmidazolidintion Candida albicans R X J '~~N___N^S^NHk’ R1 118 400 84 I. táblázat: Néhány heterociklusos kombinatorikus vegyülettár A kombinatorikus vegyülettárakat széleskörűen alkalmazzák a gyógyszerkutatásban. Létezésük hátterében az a felismerés áll, hogy a legtöbb gyógyszerjelölt molekula az első farmakológiai tesztek során kiesik, alkalmatlannak bizonyul. Célravezetőbb a jelölt molekulákat egyszerre, tömegesen és nem egyenként tesztelni. A nagy áteresztőképességű szűrés (high throughput screening, HTS) során biokémiai vizsgálatokat alkalmaznak, hogy gyorsan megállapíthassák nagyszámú vegyület in vitro aktivitását egy vagy több biológiai targettel szemben. Annak ellenére, hogy a kombinatorikus kémia és a HTS kétségtelenül hasznos vezérvegyűletek előállítására, a két eljárás bizonyos hátrányokkal jár. A nem célzottan kialakított, torzított (unbiased) kombinatorikus vegyülettárakban a vegyületek nagy része nem rendelkezik hasznos kémiai aktivitással. A hasznos vezérvegyűletek megtalálása ezért a véletlenen múlhat. A célzottan kialakított (targeted) vegyülettárakban nagyobb lehet az aktív vegyületek száma, de előfordulhat,