Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Osman Péter: A kockázatitőke-típusú finanszírozásról
6 Dr. Osman Peter A kezdőpénz biztosítása Amint már utaltunk rá, a kezdőpénz, más elnevezéssel a magvető tőke a tervezett vállalkozás legkorábbi, rendszerint még előkészítő szakaszában nyújtott finanszírozás. Közvetlen rendeltetése, hogy lehetővé tegye, illetve segítse annak a kiinduló kutatásnak, fejlesztésnek, műszaki-gazdasági felmérésnek és értékelésnek az elvégzését, amely egyrészt hozzásegíthet egy reálisnak tekinthető üzleti terv kialakításához, másrészt amelynek alapján elfogadható megbízhatósággal eldönthető, de legalábbis megalapozottan megbecsülhető az olyan alapvető jelentőségű kérdésekre keresett válasz tartalma, mint- mennyiben megalapozottak a kérdéses vállalkozás indítására, annak tartalmára, céljaira és nem utolsósorban várható hozamára vonatkozó elképzelések (a dolog természetéből elkerülhetetlenül és kivédhetetlenül következik, hogy mindenképpen a várható hozam megbecsülése hozza a leginkább labilis, legkevésbé megbízható eredményt, ezzel azonban a kockázati tőkének működési feltételrendszere és szerepe szerves részeként meg kell békülnie);- mely területeken számíthat leginkább sikerre a vállalkozás a maga meglévő vagy ésszerű ráfordítások árán megteremthető adottságai és környezeti működési feltételei alapján;- milyen további kutatási, fejlesztési és piaci munka elvégzése szükséges ahhoz, hogy ezek eredményei optimális mértékben megalapozzák a vállalkozást, lehetővé tegyék az optimális üzleti terv és az annak kivitelezését legjobban szolgáló üzleti stratégia kialakítását, és mindezzel megteremtsék az ezek alapján megcélzott eredmények tényleges elérésének és a siker minél jobb kiaknázásának feltételeit. Az egyes vállalkozásokhoz ily módon adott pénz nagysága — vagyis ennek az ügylettípusnak a fajlagos tőkeszükséglete - még viszonylag kicsi. Megkülönböztető sajátosságaként külön kiemelést érdemel, hogy ennél az ügylettipusnál a finanszírozási döntést rendszerint nem előzi és nem is alapozza meg különösebb vizsgálódás és gazdasági, illetve üzleti elemzés. Az egy-egy témához e kezdeti szakaszban szükséges induló befektetés viszonylagos kicsinysége lehetővé teszi, hogy a kockázati tőke itt különösebb mérlegelés és óvatosság nélkül sok témára terítse a tétjeit, és így igyekezhessék magának minél nagyobb esélyt biztosítani arra, hogy ezek között felismeri és magához is köti az üzleti sikerrel kecsegtetőket. Magától értetődő ugyanis, hogy tehervállalása ellenszolgáltatásaként a kockázati tőke már itt igyekszik jogokat, de legalábbis opciót szerezni magának arra, hogy részt vegyen a vállalkozás további felépítésében és kiaknázásában, azaz részt kapjon a születendő eredmények hasznosításából, illetve hasznából. Említést kíván itt még, hogy újabban a közgondolkodás egyes területein programok fontos elemeként emelik ki a magvető tőke nyújtását, a fogalmat azonban az eredeti gazdasági tartalmától jelentősen eltérő értelemmel kezelik. Az indulótőke biztosítása A kezdőpénzzel ellentétben az indulótőke már az ipari szintű gazdálkodó tevékenység tényleges felépítéséhez tartozó, rendszerint jelentősebb eszköz- és ráfordításigényü fejlesztési feladatok finanszírozására szolgál. Az ebbe a körbe tartozó legfontosabb fejlesztési feladatcsoportok:- a gyártmányfejlesztés,- a gyártásfejlesztés, üzemszervezés,- a piacmegdolgozás,- az ezeket egységbe fogó, megalapozó és segítő marketingtevékenységek. A kialakult gyakorlat szerint az indulótőke kategóriájába azt a finanszírozást sorolják, amelyet a fenti célra olyan vállalkozásoknak nyújtanak, amelyek még felépülőben vannak - esetleg már rövidebb ideje működnek is -, de még nem kezdték meg az előállított árucikk kereskedelmi értékesítését. Ugyancsak ellentétben a kezdőpénzzel, a kockázati tőke az indulótőkét főszabályként már úgy adja, hogy annak fejében tulajdonrészt vagy annak megszerzésére jogosító kötvényt igényel és kap a vállalatban. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor azt is, hogy a kockázati finanszirozás gyakorlatában találkozhatunk az előző két kategória összevonásával is: kezdőpénz nyújtásának neveznek olyan finanszírozási konstrukciót is, amely tartalmában felöleli mindazt, amit itt az indulótőke biztosításának kategóriájába tartozóként mutattunk be. A vállalkozás korai szakaszának finanszírozása A kockázati finanszírozásnak ezt a fajtáját olyan vállalkozásokhoz nyújtják, amelyek már befejezték a termékfejlesztést, és további pénzeszközökre van szükségük az ipari méretekben történő gyártás és értékesítés beindításához. Egészen nyilvánvaló ugyanakkor, hogy nem lehet mérnöki pontossággal objektív mércét felállítani annak meghatározására, hol kezdődik és hol végződik a vállalkozások fejlődésének ez a szakasza. A kockázatitőke-müveletek rendszerezésében kialakult gyakorlat szerint ebbe a kategóriába az olyan finanszírozást sorolják, amelyet a fenti célra olyan vállalkozásokhoz nyújtanak, amelyek nyereséget még nem tennelnek. A terjeszkedés finanszírozása Már működő vállalkozásoknak nyújtott, további növekedés és terjeszkedés lehetővé tétele céljára adott finanszírozás, amelynek rendeltetése, hogy- felhasználásával bővítsék a termelőkapacitásokat,- erősítsék és/vagy szélesítsék a vállalat piaci pozícióit,- további gyártmány- és/vagy gyártásfejlesztést valósítsanak meg,- további működő tőkéhez juttassák a vállalkozást. A kialakult gyakorlat szerint ebbe a kategóriába az olyan finanszírozást sorolják, amelyet a fenti célra nyújtanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már elérték a nullszaldót, illetve már nyereséget is termelnek. Világosan látható tehát - és pusztán az itt vázoltakból is egyértelműen kitűnik -, hogy a kockázati finanszírozás eddig ismertetett ügylettípusainak kategorizálása a vállalkozás gazdasági felépülését, éretté válását követi. Az egyes kategóriák e felépülés fő fázisainak felelnek meg, azokhoz kapcsolódik az adott kategóriába tartozó finanszírozás tartalma, célja. Ezzel összhangban, akárcsak a gazdasági érettség elérésének egyes fő fázisai között, az e kategóriáknak megfelelő, azok keretében megvalósuló finanszírozási ügyletek között is funkcionális kapcsolat van, és azok így is épülnek egymásra. Azok az ügylettípusok viszont, amelyeket a továbbiakban vázolunk fel, már másként kapcsolódnak a vállalkozás létéhez és működéséhez.
